Hónapok óta zajlik már a „műsor”, újabb és újabb hírek, cikkek szólnak arról, hogy a hivatalos oktatáspolitika hogyan kívánja meghatározni a nyelvoktatás jövőjét Magyarországon. Vitatkoznak azon, hogy az iskolában hányadik osztályban kezdjék a gyerekek a nyelvtanulást, meg melyik nyelv a nehezebb (mondván, azzal érdemes kezdeni…), a sajtó pedig lelkesen közli ezeket a híreket. A lényeget viszont eddig kevesen láttatták. Ez utóbbi cikkek közé tartozik az, ami tegnap jelent meg az Index.hu-n Akkor most németet vagy angolt? címmel. Ne tévesszen meg a cím, sokkal többről szól ez az írás, mint e két nyelv vetélkedéséről. Végre sikerült egy olyan szakértőt megszólaltatni, aki valóban érti a dolgát, és tisztában van a legújabb kutatási eredményekkel is. A cikkből szemezgettem (vastagbetűs kiemelések tőlem):
„Jó, ha a nyelvtanulásban van sikerélmény, mert a nyelvtanulás nagy szenvedés is tud lenni. Ha elkezdesz idegen nyelvet tanulni, és nincs sikerélményed, akkor megutálhatod.” Németh szerint pszichológiai okokból a kényszerítés sosem jó a tanulóknak, ugyanis a motiváció nagyon fontos mindenféle tanulási helyzetben. Ezért ha a gyerek angolt akar tanulni – mivel úgy érzi, hogy ez hasznos neki, mert a számítógépes játékok és a filmek mind angolul vannak, és ráadásul sok társa is azt tanulja –, de ennek ellenére németet erőltetnek rá, az olyan lesz, mint korábban a kötelező orosznyelv-tanulás.
Az óvodai nyelvtanulás jó
A tervezet szerint az első idegen nyelvet az általános iskola negyedik osztályától tanítanák. A pszicholingvisztikus ennél korábbra rakná a kezdést. „Az angolt már az óvodában el lehetne kezdeni. Vannak már óvodai nyelvórák, ami nem azt jelenti, hogy nyelvtant tanulsz, hanem énekelsz és játékosan tanulsz angolul. Ez nagyon jó lehet. A saját gyerekem mellé én például már ennél korábban angol nyelvű bébiszittert fogadnék” – fogalmaz Németh.
Az óvodai nyelvóráknál nem cél, hogy a gyerek idegen nyelven, választékosan beszéljen, sokkal fontosabb a kiejtés és a fonémarendszer alapjainak elsajátítása. „Ez kicsit olyan, mint amikor megtanulsz biciklizni, aztán nem ülsz fel a biciklire húsz évig, utána mégis egyből tudod használni. Ez felel meg részben a kiejtéssel és a nyelvtannal kapcsolatos készségeknek. A nyelvet úgy lehet elképzelni, mint egy házat. A ház tégláit összetartó habarcs a lényege a nyelvnek, ez felelhet meg a fonémákról és a nyelvtanról való tudásnak. Ez automatikusan működő és készségszintű tudás. A téglák a szavak. Ha kicserélsz egy téglát – elfelejtesz egy szót –, az nem olyan nagy baj. Ha az alap megvan, később is vissza lehet hozzá nyúlni.”
Tovább olvasom: Minél korábban, mert akkor lesz igazán hatékony