Gyurkovics Tibor verse egyre aktuálisabb nálunk: a lányom, Eszter 6 éves lesz hamarosan, közeledik az iskolaválasztás ideje. Jó ideje törjük itthon a fejünket, hogy s mint legyen – mert olyan döntést hozunk most, ami lehet, hogy egy életre meghatározza, mivé cseperedik, mi lesz belőle, de leginkább, hogyan fog hozzáállni az élet kihívásaihoz. Olyan közegbe kerül majd most, amely nagyon nagy hatással lesz rá (nekünk szülőknek tudomásul kell venni, még ha nehéz is, hogy egyre kevesebb lesz a befolyásunk gyermekünkre, ahogy iskolába kerül, amely a serdülőkorban csúcsosodik ki). Nem mindegy, milyen lesz a tanító néni, milyen program szerint tanulnak a kicsik, és itt van még egy kérdés, ami szintén nem kis fontossággal bír: a kétnyelvűség.
Az iskolaválasztás kérdése nálunk azért is különleges, mert Eszter jól beszél angolul. Napi szinten használja a nyelvet a kommunikációban, velem és a testvérével. Számára a nyelvtanulás nem egyenlő a könyv fölé görnyedéssel az iskolapadban, és szavak magolásával. Semmiképp nem szeretnénk, ha az iskolában elölről kellene kezdenie a nyelvtanulást, amely az unalom mellett elvenné a kedvét is attól, amire eddig úgy gondolt, hogy „Imádom!”. Tovább olvasok az iskolaválasztásról