Nemrég érdeklődő levelet kaptam egy Londonban élő anyukától, itt válaszolok, mert úgy gondolom, másnak is hasznos lehet, illetve azok is leírhatják a tapasztalatukat egy kommentben, akik hasonló cipőben járnak.
„Londonban lakunk férjemmel és 20 hónapos kisfiunkkal. Levente 1 éves kora óta jár bölcsibe, és most kezdett el úgy érthetőbben beszélni. Számomra az az érdekes, még persze előző tapasztalat hiányában, hogy Levi mindent, amit magyarul mondok neki megért, és pár szót mond is magyarul, de angolul beszél hozzám. Nehéz megállni, hogy ne szóljak vissza hozzá angolul, de ha jól tudom, ezt nem szabad, mert akkor nem fogja megtanulni a nyelvet rendesen? Olvastam, hogy kétnyelvű gyerekek, mivel 2 nyelvet kell feldolgozni, és megtanulni, később kezdenek el beszélni.
Nem aggódom emiatt egyáltalán, csak érdeklődés szintjén, szerinted is ugye csak magyarul beszéljek vele, és majd a maga kis módján megtanulja? Egész nap a bölcsiben angollal van körbevéve, így ez lesz majd az a nyelv, amin először folyamatosan fog beszélni?”
Kedves Bea!
Mivel Levi többségében angol nyelvű környezetben van, nem meglepő, hogy az kezd kialakulni, hogy ez a domináns nyelve, ezért válaszol neked is angolul. Tudja, hogy anya érti, amit mond, tehát a könnyebb felé húz. Tudom, hogy nagyon nehéz ilyenkor ragaszkodni a kezdeti álláspontodhoz, és megtenni azt, hogy *kizárólag* magyarul beszélsz hozzá, amikor csak lehet és együtt vagytok, de az ő érdekében – ha szeretnéd, hogy a magyart is elég magas szinten sajátítsa el – végy erőt magadon, és követeld meg tőle is, hogy magyarul válaszoljon. Tehetsz például úgy, hogy nem érted, amit mond, vagy visszakérdezel magyarul. Próbáld minél gazdagabb magyar környezettel körülvenni, amikor csak tudod (magyar mesekönyvek, dalok, mesevideók, játszótársak, nagyszülőkkel való Skype beszélgetés stb.). Legyenek ezek az alkalmak minél meghittebbek és játékosabbak. Persze semmiképp ne szidd meg, ha nem magyarul válaszol, inkább szelíden követeld ezt meg tőle.
Tudnod kell – bár már érzékeled az által, hogy milyen nagy a bölcsi hatása -, hogy ahogy egyre nőnek a kicsik, egyre nagyobb lesz a domináns környezet hatása, és egyre nehezebb a szülő dolga, ha szeretné az anyanyelvét átadni. De nem lehetetlen! Légy kitartó! 🙂
Nem tudom, a videotanfolyamra feliratkoztál-e, és megkaptad-e a tévhitekről szóló összeállítást. Az, hogy később kezdenek beszélni a kétnyelvű gyerekek, nem bizonyított, bár gyakori tévhit. Az egynyelvű gyerekek között is vannak olyanok, akik egész későn kezdenek beszélni, és kétnyelvűek között is, akik egészen korán, ez inkább gyerekfüggő, mint a kétnyelvűségre lenne fogható.
Minden jót kívánok nektek, remélem, hosszútávon sikerrel jársz!
Fotó: Looking Down – Flickr
Ja, és még egy trükk, ami segít élőbbé tenni a nyelvet:
nálunk már kb. 6. éve személyesen jön el december elején (dec.5-6. körüli hétvégén, hisz messziről jön)
Saint Nicolas (a francia Mikulás), akivel csak franciául lehet beszélni természetesen, hiszen magyarul nem ért. Én valamiért épp nem tudok otthon lenni:)), szerencsére a férjem videóra veszi a beszélgetést illetve ahogy a lányom (11 éves) olvas neki, és ahogy énekel(nek) téli dalokat; idén már a kisfiam (3.5 éves) is hajlandó volt franciául beszélni, játszani, énekelni neki, igaz, először próbált magyarul válaszolgatni, de aztán, ahogy látta, hogy Ő nem érti, áttért a franciára.
Ilyenkor az ajándékok közt mindig van francia nyelvű könyv vagy magazin, amiket még sokáig lehet olvasgatni.
Természetesen, dec. 25. reggelre a
Pere Noel (bocs, nincsenek francia ékezetek) is hoz majd ajándékot, amik közt szintén várhatók francia nyelvű könyvek.
Köszönjük a hozzászólásodat, Marina, én teljesen egyet értek vele!
Az én lányom most 11 éves, születésétől beszélek hozzá franciául. A legjobb nyelvi szinten szerintem kb.6 éves korában volt. Az iskolai élet megkezdése visszavette a rendelkezésünkre álló időt, a házi feladatokat is magyarul oldjuk meg, utána pedig az egész napos magyar élményeket magyarul „játssza ki”.
Fontos megjegyeznem, hogy eleinte kifejezetten kérte, hogy franciául beszéljek tanulás közben (pl. írásnál), igyekeztem is, de engem nagyon zavart, hogy „tükörfordítok”, mert nem ismerem a pontos kifejezéseket, (pl. alsó fecskevonal, stb), megfelelő tankönyvhöz pedig nem jutottam. Ma már azt mondom, talán nem olyan nagy bűn ebben az esetben, ha lefordítom vagy kitalálok egy kifejező francia szót rá, fontosabb, hogy továbbra is igényelje mindkét nyelven a magyarázatokat!
Persze én is bevetettem az olvasást, első osztály utáni nyáron végigvettük a hangoknak megfeleltethető betűkapcsolatokat a saját magam összeállította olvasófüzetek segítségével. (Ez franciában jóval bonyolultabb, mint a magyarban.) Következő tanévben gyakorolgattunk a füzeteken, de megfelelő olvasókönyvet még mindig nem kaptam. Végül az „emilie” sorozat vált be, ami ugyan nem olvasókönyv, hanem piciknek szóló mesekönyv sorozat, de jó nagy betűkkel van írva, így van sikerélmény, amikor több (pl.7-8) könyvet végigolvas egyfolytában.
„Pótlékként” szóba jön a DVD, CD illetve ha fáradt vagy nincs kedve neki olvasni, én olvasok, vagy csak beszélünk a képekről, rajzfilmekről.
A másik használható eszköz a szerepjáték. Immár 4. éve Bea magyar gyerekeket tanít, én pedig franciákat, de sokszor van a gyerekeknek közös programja, ill. Bea is kell beszéljen francia nyelvű kollégákkal- természetesen franciául!
Ami pedig a legfontosabb -lenne- , élve tartani a nyelvet, ha csak lehet, anyanyelvűekkel, lehetőleg gyerekekkel is- kapcsolatban lenni.
Nekünk erre korlátozottan van lehetőségünk, de mindig igyekszünk élni vele!
Marina, anyukádnak igaza volt, hogy missziónak tekintette a nyári 1 hónapos nagyszülőlátogatást, ilyen távolságra kevesebb időre egyébként is kár utazni, és a nagyszülőknek is biztosan hiányoztatok egy éven át! A nyelv pedig még élőbb lett azáltal, hogy nem csak az akadémikus szókincset, témákat ismerted meg, hanem a hétköznapokat is!
Kívánom, hogy Te is tovább tudd adni mindkét anyanyelvedet (ill. anya- és apanyelvedet is:))!
Sziasztok!
Rengeteg az érdekes hozzászólás és úgy érzem, hogy nekem is eljött az időm, hogy mondjak valamit, mint „gyerek”. Nem vagyok már az, de kétnyelvű vagyok. Édesanyám orosz, édesapám magyar.
Fő megjegyzésem és észrevételem, hogy mind kicsi gyerekekkel foglalkoztok és vagytok otthon. Ebben a korban a gyerekek nyitottak és elfogadják szüleik akaratát és szándékát. Itt a későbbi időszakok lesznek igazán érdekesek, amikor fenn kell tartani a szintet és esetleg már erőltetni is kell hogy a gyermek a másik nyelven is olvasson.
Saját tapasztalatból tudom, hogy kb. 8-10 éves korban ahhoz hogy a nyelvi készségek ne egy 5 éves szintjén maradjon elengedhetetlen az olvasás és a folyamatos kommunikáció. Ha nem a „második” nyelv közegében vagytok, akkor ezt iszonyatosan nehéz fenntartani! Amikor már kötelezőket kell olvasni magyar (vagy angol környezetben angol) nyelven, akkor hogyan jut oldjátok meg, hogy a másik nyelven is fejlődjön a szókincs, a műveltség?
Nyilván, amikor odakerültök, akkor a szituáció hamar hozza a megoldást, de figyelembe kell majd venni a kamaszkor buktatóit is.
Kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra és ötleteitekre.
Az általános iskola nagyobb részét orosz iskolába jártam (mert Budapesten is van ilyen), a kötelezőket általánosban oroszul olvastam, de sokat kellett pótolnom a magyar középiskolában (Toldit, Vuk, Egri csillagok, stb. kimaradtak az életemből). Anyu missziónak tekintette, hogy minden nyáron min 1 hónapot töltsük folyamatosan a nagyszülőknél és ezért nagyon hálás vagyok, mert közelről is megismertem az országot.
Az orosszal nem voltam a legjobb helyzetben, mert a 80-90-es években nem volt szerencsés az utcán oroszul beszélni.
Köszi, Anna, igen, ez is lehet szempont, sőt, ha közben változik a helyzet (nem tervezik a hazaköltözést, de egy idő után úgy döntenek), akkor még közben is lehet stratégiát változtatni, és mindkét nyelvet használni.
Csak annyit tennék hozzá, hogy ha viszont nem végleg költözik ki a család, hanem pl. 5 évre, akkor érdemes mindkét nyelvet használni kint is velük, különben hazajőve a második nyelvet lesz nehéz fenntartani! (Ld. Ódor László: Balázs beszélni tanul)
Sziasztok,
Mi az Egyesult Allamokban elunk, 13 honapos a kislanyom. En magyar vagyok a parom amerikai. Mar az elso naptol fogva miota Savannah megszuletett nagy figyelmet forditok arra hogy a magyar nyelvre tanitsam, amit mar most tudok hogy nem lesz konnyu. Barataink kozott nagyon sok `mixed` csalad van, es mindenhol a gyerekek angolul beszelnek a mas nyelvu anyukaval/apukaval, igaz mindent megertenek. Itthon vagyok a picurra, egesz nap magyarul beszelek a picurra. Rengeteg Halasz Judit hallgatunk, illetoleg mas magyar gyerekzenet. Magyarul olvasunk, verset mondok neki, mondokat. Az is igaz hogy mivel a parom sokaig dolgozik angolul is enekelunk a nap egy szakaban, es olvasunk is, mert szeretnem hogy azokat a verseket, mondokakat is tudja. A csaladommal is mindennap beszelunk az is magyarul zajlik. Talan ezeknek koszonheto hogy Savannah engem anyanak hivnak, paromat Dada-nek (meg azert eleg erdekesen :)), mondja papa es mondja hogy bye bye, mondja hogy ko-ko (ez a koszonom), mondja no no, es nem nem. :)) Nagy szerencsek van mivel nagyvarosban lakunk (New York) es itt van Hungarian House, ahol vannak magyar foglalkozasok piciknek minden masodik szombaton. Itt nagyon sok magyar (ketnyelvu) gyerkoc van, enekelunk, mondokakat mondunk es persze jatszunk. Most hetvegen volt peldaul a Halloween, nagyon szeretunk ide jarni. Illetoleg 3 eves kortol van magyar ovoda (szombatonkent) es kesobb magyar iskola (az is szombatonkent). Nagyon remelem hogy Savannah ugyanugy fog beszelni magyarul mint angolul, annak ellenere hogy tudom hogy ez nagyon nehez lesz, foleg akkor mikor elkezdi majd az ovit, ami persze angolul nyelvu lesz. Nem fogom feladni soha mert o nem csak amerikai hanem MAGYAR! Nagyon szep napot mindenkinek!
Sziasztok!
Mi Írországban élünk,17 hónapos a kislányom,de ő még nem jár bölcsibe.
Én is tanakodtam egy ideig,hogy tanítsam-e a gyerekemet angolul,hogy könnyebb dolga legyen majd,amikor elkezd bölcsibe,vagy iskolába járni.Sok cikket olvastam,ebből az egyik meggyőzött,hogy nekem csak magyarul kell tanítanom őt,az angol úgyis ráragad majd,hisz mindenhol azt fogja hallani.Van egy nagy fiam is,aki 11 évesen került ki ide velünk,akkor nem tudott angolul,de hamar megtanulta az iskolában.Az ő példáján is látszik,hogy nagyon fontos megtartani az anyanyelvet és ha valaki külföldön él,akkor ez a legfontosabb.Most 17 éves a fiam,persze beszél ő magyarul,hisz itthon csak úgy beszélünk,de azokat a dolgokat,amiket az ittléte alatt,angolul tanult az iskolában,már nem tudja magyarul többnyire.Filmet is angolul néz.Szóval én is azon a véleményen vagyok,hogy külföldön született gyerekek esetében nem kell korán kezdeni az angol(vagy más nyelv) tanítását,mert a legfontosabb,hogy az anyanyelvét megőrizze.A kislányom már kezd beszélni,de ő egyenlőre csak magyarul.Majd később megtanulja az angolt.Szerencsére itt Dublinban sok magyar család él,az anyukák összetartanak,összejárnak,van hétvégi magyar iskola is,ahol a tanulhatnak a gyerekek magyar nyelvet,irodalmat és történelmet(ha jól tudom). Ennek nagyon örülök,ha eljön az ideje,mi is ki fogjuk használni a lehetőségeket,mert fontosnak tartom,hogy a magyar nyelvet megőrizzük.Pont jó példa erre az ír nép,akik sokáig angol gyarmat voltak és már nagyon kevés ember beszéli az írt,az anyanyelvük angol.Őrizzük meg a magyar nyelvet,hisz szerintem szép,bonyolult és a miénk!
Renáta, nagyon köszi a tartalmas hozzászólást!
Szia Bea, sziasztok Mindnyajan!
Ket gyermek edesanyja vagyok, Balint hamarost 6 lesz, Mira pedig 2. Mindketten angol nyelvteruleten szulettek, csak par honapja tertunk haza Magyarorszagra. Kisfiunkkal tobb evnyi tapasztalatom van a ketnyelvuseg teren… Nem derul ki Bea levelebol, hogy a Papa is magyar-e, szerintem ez sokkal konnyebbe teszi a helyzetet. Nalunk az volt a szabaly (szeretve-szigoruan), hogy otthon (es mindenutt masutt, ha csak magunk voltunk) csak magyarul beszelunk, de persze ezt „konnyu” volt ugy megtenni, hogy mindketten magyarok vagyunk (a ferjem es en). Egy rovid idoszaka volt kisfiamnak (ugy 4 eves kora korul), amikor ez ellen lazadozott es erosen probalkozott az otthoni angolozassal, de hatarozottak voltunk es kovetkezetesek, tovabbra is fenntartottuk a magyar nyelvi kozeget, MINDEN alkalmat megragadtunk arra, hogy „belattassuk Vele”, erdemes kitartani a magyar mellett (meg ha a napjainak jo resze akkor mar angolul zajlott is az ovi, baratok, kulon foglalkozasok okan)… peldaul azert, hogy nagyszulokkel, unokatesokkal tudjon beszelni akar majd szemelyesen, akar Skype-on…. vagy azert, hogy megertse a Negyszogletu kerek erdot, a Gryllus dalokat, vagy Jozsef Attila Altatojat….. szerencsere egyebkent imadta, imadja a konyveket, RENGETEGET olvastunk, meseltunk. Ekkoriban az is pozitivan hatott, hogy gyakran beszeltunk arrol, milyen kulonleges es szerencses a mi csaladunk, amiert mi ket nyelvet is jol tudunk…. ezzel sok-sok orszagban jarva megertethetjuk magunkat, sokkal tobb konyvet, meset olvashatunk (mintha csak egy nyelvet beszelnenk) es ha epp ahhoz szottyan kedvunk, hasznalhatunk egy „titkos” nyelvet….. ez utobbi az en 4 eves kisfiamat enyhen szolva lenyugozte 😉 Nyilvan a „magyarazzuk el szepen” meg a Ti korotokban nem annyira jatszik, de hatha majd kesobb hasznat veszed…. addig meg tenyleg a kovetkezetesseget, a kitartast, a magyar nyelvi kozeg fenntartasat tudom javasolni…. segit szerintem az is, ha hasonlo koru kis baratokat szereztek Neki (magyarul erto, beszelo, nevelodo csemeteket), vagy magyar jatszocsoporthoz csatlakoztok es ha esetleg olyan szerencsesek vagytok, hogy meg valogathattok is, hogy kikkel jarjatok igy ossze, erdemes odafigyelni arra, hogy a baratok is igenyesen beszeljek a magyart (kulfoldon elo magyarok kozt sajnos rengetegszer voltunk fultanui annak, ahogy a ket nyelvet keverik…. lustasagbol, mert nehez megtalalni a megfelelo magyar szot, gyorsan tuzzunk be a mondatunkba par angolt….. ) Mi ezt (is) nagyon komolyan vettuk, szerintem a ket nyelv keverese nagyon rossz peldat mutat, a nyelvi hanyagsag szokasat alakitja ki.
Ettol az atmeneti, „rebellis” idoszaktol eltekintve igazabol nagyon jol ment nekunk a ketnyelvu neveles, olyannyira, hogy ha hazajottunk latogatoba, mindenki azt mondta Balint magyarjarol, hogy az szebb, mint sok Mo.-on felnovo kisgyermeke. Epp ma volt az oviban az iskolaerettsegi vizsgalata, amin kitunoen teljesitett es a szokincsenek es kifejezesmodjanak fejlettsege az egyike volt az ovoneni altal kiemelt teruleteknek. 😉 Csak azt tudom javasolni, hogy ha idonkent nehez is, tarts ki, nagyon-nagyon megeri; olyan hihetetlenul nagy ajandekot adsz ezaltal kisfiadnak, ami sok-sok teruleten ervenyesiti majd a hatasat…. egy eleten at….
Minden jot es sok turelmet hozza, meg persze oromot benne ;-))
Renata
Ui.: Bocsanat az ekezetnelkulisegert, angol klaviaturarol irok. 😉
Andi, ha folyamatosan fenntartod benne kicsi korától az érdeklődést a magyar nyelvű gyerekkönyvek iránt (https://www.ketnyelvugyerek.hu/blog/2012/02/mit-tegyel-hogy-gyermeked-szeressen-olvasni-barmilyen-nyelven/), akkor majd amikor iskolás korú lesz, próbáld meg játékosan megtanítani a magyar olvasásra is. Itt írtam hasonlóról (igaz, mi fordított helyzetben vagyunk, de a hozzászólásokban talán találsz segítséget):
https://www.ketnyelvugyerek.hu/blog/2012/01/angolul-is-olvasni-tanulunk-rendszer-a-rendszertelensegben/
Én a helyedben biztosan beszereznék ehhez egy magyar olvasókönyvet, tankönyvet.
SZiasztok,
Mi is angol kornyezetben elunk, kisfiam 2,5 eves. Nala is az angol erosebb. Magyarul mindent megert. Nagyon sokszor elismetelem neki magyarul azt amit eppen angolul mondott. Es megkerem, hogy ismetelje utannam amit mondok. Elmondja, aztan legkozelebb ujra angolul mondja. Viszont mikor ismeteli utannam a szavakat mondatokat, egyre konnyebben megy neki. Probalom tudatositani benne, hogy mikor beszel magyarul es angolul. hatha igy konnyebb lesz. Szeret magyar mesekonyveket nezni, olvasni.
azert, hogy ketnyelven beszelunk hozza, nem kezdett el kesobb beszelni. Sot! par egy nyelvu gyereknel elorebb is tart. Viszont azt szeretnem kerdezni, hogy irni-olvasni mikor, milyen modszerrel erdemes elkezdeni?
Udvozlettel,
Andi
Köszi a megerősítést, Stefi! 🙂
Sziasztok!
Én szintén Angliában élő tanárnéni vagyok. Sajnos még nincs gyerekem, de az oviban , ahol dolgozok sok a kétnyelvű gyerek.
Ugyanaz a véleményem mint Annamarinak. A saját nyelveden kell a gyerekkel beszélned, ha azt akarod, hogy magyarul is tudjon.
Az ovis gyerekeimnek semmilyen problémát nem okoz az , hogy angolul köszön el tőlem és pl. lengyelül v olaszul válaszol anya kérdésére, h ‘mi volt ma az oviban?’
A gyerekek nagyon ügyesen tudják azt, h hol?, kivel?, milyen? nyelven kell beszélni.(és azt is tudják, h anya beszéli mind a két nyelvet 🙂
Már alig várom, hogy elkezdjem ezt a cseppet sem könnyű ‘munkát’ majd az én gyerkőcömmel.
Üdvözlettel: Paragh Stefi