Magyar vonatkozása is van annak a tavasszal dokumentált kutatásnak, amelynek 7 hónapos babák voltak az alanyai, és amelyben a kutatók arra voltak kíváncsiak, jelent-e valamilyen előnyt a kétnyelvűség a picik fejlődésében.
Ha aggódsz amiatt, hogy a kétnyelvűség ártani fog gyermekednek, keverni fogja a nyelveket, késlelteti a beszédfejlődését (hogy ne soroljam tovább a köztudatban élő tévhiteket – a letölthető anyagban megtalálod az összeset), ez a kutatás talán segíthet egy kicsit, hogy pozitívabban szemléld: Kovács Ágnes Melinda és Jacques Mehler szerint az általuk vizsgált 7 hónapos csecsemők, akik születésüktől fogva két nyelven nevelkedtek, jobb mentális képességekkel rendelkeznek, mint azok a babák, akik egynyelvű környezetben nőnek fel. Ezek a mentális képességek érintik a döntéshozatalt, a figyelmet, tervezést, problémamegoldást, kezdeményezőkészséget, tehát mindenképp olyan területeket érintenek, amelyek fontosak az életben elért sikereink felé vezető úton.
A vizsgálatban a babák egy számítógépes monitoron két négyzetet láttak, miközben egy nem létező szót hallottak, majd az egyik négyzetben megjelent egy figura. Összesen kilenc ilyen szót hallottak, és végül már várták, hogy a figura megjelenjen az adott négyzetben: megtanulták, hogy elvárható a megjelenése. Ez eddig nem nehéz feladat, és ekkor jött a svédcsavar: újabb kilenc szót hallottak, de a kis alak a másik négyzetben jelent meg. A babáknak el kellett (volna) fogadniuk, hogy a szó és a figura közötti viszony megváltozott, de csak a kétnyelvű babák voltak képesek erre, csak ők tudták felülírni azt, amit korábban megtanultak. (Később a könnyített feladatot sem tudták jól „megoldani” az egynyelvű babák.)
Ez a képesség, amellyel a kétnyelvű babák rendelkeznek, segítségükre van abban, hogy el tudják különíteni egymástól a nyelveket. A kutatók szerint a két nyelv korai és egyidejű feldolgozása kognitív előnyökhöz jutattja a kicsiket jóval azelőtt, hogy beszélni tudnának.
Zsanett, erről az interjúról itt is beszéltünk: https://www.ketnyelvugyerek.hu/blog/2009/09/jartok-mar-angolra/ (Itt írtam a 40%-ról egy hozzászólásban.)
Ők természetes kétnyelvű babákat vizsgáltak, de azért az eredményeket mi is felhasználhatjuk. A napi 1-2 órás inputnak is van értelme, minden attól függ, mi a célod. Persze, a „végső” kritikus időszak a pubertáskorral ér véget, de előtte is van egy másik, az 5-6-7 éves (ki mikorra teszi) kor. Szerintem akik itt olvasgatnak, nem csak néhány percben ismertetik meg gyermekük egy másik nyelvvel, hanem attól többet csinálnak. Csodákat nem kell várni, de ha valaki jól csinálja, sokat elérhet. 🙂
Nem értem, miért gondolod, hogy ez a kutatás alátámasztaná az OkosBaba módszert, hisz itt nem is arról van szó, ez nem az OkosBaba módszer (attól kevesebb, és jóval több). 🙂
Sziasztok!
Még1x gratulálok Annamarinak kitartásához és lelkesen végzett munkájához! Jó hogy ez a lelkesedés átragad a szülőkre is. 🙂 Kérdezni szeretnék: szókártyákat szeretnék vásárolni, tudtok ajánlani bevált típust, könyvesboltot, vagy weboldalt ahol hozzá lehet jutni? Vagy mindegy hogy milyent veszek? Mert ugye mint a társasjátékoknál is, otthon kibontás után derül ki a minőség… ?
Köszi ha vki ajánl
Nekem nem tűnt úgy, hogy a kutatás akár cáfolná, akár alátámasztaná az Okosbaba módszert. Csak egy interjút olvastam, a Kismamában, ahol nagyon konkrétan azt mondja Kovács Ágnes, hogy „a gyereknek a napi kommunikációkban, szituációkban, párbeszédekben, minimum negyven százalékban kell(ene) hallania az idegen nyelvet” ahhoz, hogy kétnyelvű szinten rögzüljön benne. Akikkel ők foglalkoztak, azok is ilyen babák voltak. Tehát nem napi 1-2 órás inputról van szó.
Még azt is mondja, hogy a legújabb kutatások szerint a pubertáskorral ér véget a kritikus időszak.
Azt is elmondja, hogy nem árt az sem, ha már csecsemőkorban felkészítik a babát egy másik nyelvre, de valódi kétnyelvűséget nem eredményez, ha nem elegendő mennyiségű az input.
Mindezekből nekem az jön le, hogy ártani nem árt a korai kezdés, de csodákat sem kell várni tőle.
Az Indexen is megjelent: http://index.hu/tudomany/2009/07/22/magyar_kutatono_fejti_meg_a_ketnyelvuseg_titkat/
Ezt belinkelhetned a „6 eves kor elött nincs ertelme” cikkedhez! 😀
A magyar sajtó is kezdi felfedezni a hírt: http://nol.hu/lap/tudomany/20090715-konnyebben_tanulnak_a_ketnyelvu_gyerekek
Ez a vizsgálat kifejezetten olyan babákra vonatkozott, akikkel születésüktől két nyelven kommunikáltak, de természetesen a kétnyelvűségnek ettől sokkal tágabb az értelmezése is létezik (a kritérium annyi, hogy rendszeresen kommunikációs célra használja mindkét nyelvet, de ez nem jelenti azt, hogy mindkét nyelvet tökéletesen tudja is használni például). Az értelmezésről olvashatsz Navracsics Judit könyvében bővebben (A kétnyelvű gyermek).
Kedves Annamari!
Az lenne a kérdésem,hogy melyik gyerekre mondható,hogy kétnyelvü?Van-e valami konkrétum,vagy ki hogyan értelmezi?
Andrea
Húúú, ez nagyon érdekes volt Annamari! 🙂 Igazán felvillanyozódtam tőle 🙂 különben észrevettem én is, hogy a gyerkőceim az átlagnál kicsit másabban „nyúlnak” a problémákhoz (najó, gondolom, ebben egy jó adag elfogultság is van 🙂
Amit a „felülírásról” szóltál…az jutott eszembe (magam számára nem adatott meg annak idején a kétnyelvű környezet), hogy a mai napig problémát jelent nekem a memóriakártya-játéknál a második-harmadik „parti”, mert nagyon vizuális típus vagyok és az első játék annyira beég a memóriámba, hogy a továbbiakban is arra emlékszem. Nem is gondoltam, hogy ez összefüggésbe hozható a nyelvtanulással, de felettébb érdekes a vizsgálat eredménye :))