A 21. század nyelvtanító modelljeként hirdeti magát az a gyerekek nyelvoktatásához használható módszer, amelyet a közelmúltban fejlesztett ki egy nemzetközi munkacsoport, és amely ma már nálunk is elérhető. Hocus és Lotus, a két kedves dinófigura segítségével a német, az angol, a spanyol, a francia vagy az olasz nyelvvel ismerkedhetnek a gyerekek. A módszerről (amelyet magam is használok) Varga Melindát kérdeztem, az ő nevéhez fűződik hazánkban Hocus és Lotus népszerűsítése.
– Hogyan jött létre a módszer és miben különleges? Milyen eszközöket használnak?
A Hocus & Lotus módszer elsősorban prof. Traute Taeschnernek, a római La Sapienza Egyetem tanárának nevéhez köthető. Prof. Taeschner egy nemzetközi munkacsoportot vezetve több éves munkával dolgozta ki módszerét és az elméleti elképzelések alapján fejlesztett „tananyagokat”. A projektsorozatot anyagilag több szervezet támogatta, többek között az Európai Unió Leonardo és Sokrates programja, az olasz Oktatási Minisztérium és Bolzano autonóm tartomány.
A módszer „tananyagát” képező rajzfilmsorozatot több díjjal is jutalmazták különböző fesztiválokon. Magas színvonalú technikai kivitelezése mellett különösen fontos, hogy készítői a képanyaggal a lehető legnagyobb mértékben támogatják a megértést, de a rajzfilmek zenéje is hűen tükrözi a történetekben megjelenő érzelmeket.
Fontos kiemelni, hogy a „tananyag” elsősorban a foglalkozásokon használt módszerrel együtt hatékony igazán. A Hocus & Lotus módszert más néven „narratív alakzat” módszernek is nevezik (narrative format approach), mert lényegi eleme a közös mesélés, melyet szinte színészi előadással kísérnek a gyerekek a pedagógus vezetésével. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a csoport közösen eljátssza az egyes történeteket, a mesélést gesztusokkal és mimikával teszik teljesen kifejezővé, a fantáziájuk segítségével élik át együtt Hocus és Lotus – a két főhős – kalandjait.
– Milyen korú gyerekekkel használják a módszert, és milyen keretek között? Van-e különbség a módszer alkalmazásában a gyerekek életkorát és nyelvi szintjét tekintve?
A módszert elsősorban 3-8 éves gyerekeknek ajánlják. Olaszországban folynak kísérletek fiatalabb és idősebb gyerekekkel is. 2 éves kortól kis módosításokkal már lehet dolgozni a módszerrel. Mivel a „tananyag” kb. 5 év folyamatos tanulást tesz lehetővé, akik 5-6 éves korukban elkezdik a tanulást és megszeretik a módszert, nyugodtan folytathatják 9-10 évesen is. Ezt a csoporttal dolgozó pedagógus tudja a legjobban felmérni.
Az egyes történetek nyelvi anyagát úgy állították össze, hogy önállóan is megállják a helyüket, vagyis egy hagyományos nyelvkönyvvel ellentétben nem épülnek egymásra az egyes epizódok. Ahogyan az anyanyelv elsajátítása során sem válogatunk a nyelvtani szerkezetek között, ha gyermekünkkel beszélgetünk, a rajzfilmekben is előfordulhatnak különböző nyelvtani szerkezetek. Előfordulhatnak a történetben pl. feltételes vagy felszólító módban elhangzó mondatok, különböző múlt idejű alakok stb. Mivel ebben az életkorban nem tudatos tanulásról van szó, hanem élményszerű tapasztalatszerzésről, elsősorban az a fontos, hogy a történetek tartalma teljesen megfelel a korosztály érdeklődésének, és a nyelvi megformálás lehetővé teszi, hogy kommunikációs helyzetekben szerezzenek tapasztalatokat a gyerekek. Ezzel a módszerrel tanulva lehetőség nyílik rá, hogy az anyanyelv elsajátításához hasonlóan szituációba ágyazva, mondatok, dialógusok segítségével ismerkedjenek az idegen nyelvvel.
– Tudják-e a szülők otthon hasznosítani a módszer kellékeit (pl. DVD), akár a foglalkozások nélkül?
Igen. Elsősorban azt tartanám fontosnak, hogy a szülő és gyermeke közösen meséljék a történeteket. A CD-k mellékleteként található egy kis képekkel illusztrált füzetke (olvasókönyvnek is nevezzük), amelyben az egyes történetek pontos szövege olvasható. Így a szülő is tudja a gyermekkel együtt mesélni a történeteket, a képeket nézegetve egyes részeket kiemelhetnek, megmutogathatják egymásnak az érdekes részleteket, beszélgethetnek a képekről.
Mivel az egyes epizódok tartalma a gyermekek hétköznapjaiból jól ismert témákat dolgoz fel, jó lehetőség nyílik rá, hogy a történetekben megismert idegen nyelvi fordulatokat a hétköznapi tevékenységek során a szülő újra és újra felelevenítse, az idegen nyelvi kommunikáció így része lehet a mindennapoknak.
– Ma Magyarországon hány kisgyerek tanul nyelvet a módszerrel? Hányan tanulnak vele Európában?
A módszert elsősorban óvodai és iskolai csoportok számára fejlesztették ki. Ha egy óvodában az óvodapedagógus saját csoportjával tudja használni a módszert, az lehetővé teszi, hogy akár minden nap is tarthassanak rövid kb.20-30 perces foglalkozásokat. Az intézményes korai nyelvoktatásban fontos lenne, hogy a gyerekek rövidebb időre, de lehetőleg minél gyakrabban találkozzanak a tanult idegen nyelvvel. Olaszországban az Oktatási Minisztérium támogatásával eddig több ezer pedagógus ismerkedhetett meg a módszerrel. Magyarországon az xRM Kft. szervezésében eddig 20 pedagógus vett részt akkreditált pedagógus-továbbképzésen. Közülük többen óvodában vagy iskolában tanítanak, néhányan nyelviskolában.
– Hogy zajlik egy foglalkozás?
A foglalkozások során nagyon fontos a rutin. A gyerekek életkori sajátosságainak nagyon megfelel az ismétlés. Minden szülő ismeri a helyzetet, amikor a kedvenc mesét ezredszer is el kell olvasni, és ha anya elég fáradt és esetleg rövidíteni szeretne, a gyermek biztosan fülön csípi és kiegészíti az elsumákolt fél mondatot.
A foglalkozások mindig azonos felépítés szerint zajlanak, első lépésként a gyerekek és a pedagógus körben állva együtt elmesélik, eljátsszák az aktuális epizódot. Kellékek helyett a fantáziájukat használják. Mindenki egyszerre szerepel, aminek két fontos előnye is van, egyrészt nem kell senkinek kiállnia a többiek elé és szerepelni, másrészt nem kell egymásra várniuk a gyerekeknek, hogy mikor kerülnek végre sorra. Következő lépésként a CD segítségével szintén együtt, körben állva eléneklik ugyanezt az epizódot, szintén gesztusokkal, mimikával kísérve az előadást. A következő lépések változhatnak, attól függően, hogy 20-30 vagy 45 perces foglalkozásról van-e szó. Körben ülve képek segítségével újra elmesélik a történetet, vagy színeznek, rajzolnak, ragasztanak valamit, ill. a foglalkozás végén megnézik az öt perces rajzfilmet (ha van erre lehetőség).
Prof. Taeschner nagyon fontos szerepet tulajdonít a családnak. Elképzelése szerint az ideális tanulási folyamatban a gyerekek intézményes keretek között vesznek részt a foglalkozásokon hetente többször, de élményeiket otthon szüleikkel is meg tudják osztani a CD-k és DVD-k segítségével. Így a kellő számú ismétlés is biztosított, ami az eredményes elsajátítás egyik legfontosabb feltétele. A másik fontos feltétel a pozitív érzelmekben kereshető, amit a közös családi élmény mellett a rajzfilmek tartalma, és a figurák bája biztosít. A tapasztalat azt mutatja, hogy minden gyermek nagyon megszereti a két főszereplőt, Hocust és Lotust, és nagyon kedvelik a történeteket is, amelyek zenéje igazán fülbemászó.
– Milyen eredményekről tudnak beszámolni a módszerrel kapcsolatban?
Olaszországban egy három évig tartó kísérlet során 120 pedagógus munkáját figyelték meg, és több mint 200 gyermekkel készítettek videofelvételeket. A kutatás eredményeit Prof. Taeschner angolul és olaszul publikálta (Taeschner, Traute: The Magic Teacher. Learning a foreign language at nursery school. 2005 CILT). Magyarországon most fejezik be az első csoportok az első évet. Kérdőívek és tesztek segítségével gyűjtjük az adatokat. Ezek feldolgozására még csak most fog sor kerülni.
Magyarországon a módszerről, a tananyagokról és a pedagógus-továbbképzésről a www.hocus-lotus.hu oldalon található több információ.
Gratulálok! Nagyon jó a blog! Sok segítséget nyújt.
Komárom-Esztergom megyéből keresnék anyukát/anyukákat, akik szívesen tanulnának velünk/Velem és 10 hónapos kislányommal angolt dalolva, játszva.