Már az ókorban is ismerték és játszottak vele. Gömbölyű formája mozgásra termett, és nem csak az embernek, de az állatoknak is kedvelt játékszere (gondoljuk például a cicákra :)). Az pedig külön érdeme, hogy a nyelvtanításban, -átadásban is nagyszerűen használható.
A minap arra lettem figyelmes, amikor a gyerekeim strandlabdákkal játszottak (hiába, már a nyarat várják), hogy Dani énekelgeti a Play Along labdás dalát. Az a strandlabda épp egyszínű volt, így nem igazán volt alkalmas arra, hogy mutogassuk rajta a dalban szereplő színeket, így gyorsan elkészítettük a képen látható labdát ennek az oldalnak a segítségével. (A mintát kb. kétszeres nagyításban nyomtattam ki, hogy elég nagy legyen a labda, és nem kézzel, hanem géppel történt a varrás.)
Így már lelkesen mutogatja mindkét poronty a labdán a megfelelő színt, még Eszter is, pedig ő akár unhatná is már. 🙂
Erről a dalról van szó:
Ha pedig nem lenne elég a dal, vagy ti már unjátok, két labdás vers is álljon itt:
Bouncing Ball
I’m like a great big bouncing ball
Up in the air, then down I fall
How I run around the room
You can’t catch me
(Twisting and turning)
One, two, three!
Three Balls
Here’s a ball (a hüvelyk- és mutatóujjal kört formázunk)
And here’s a ball (a másik kéz ujjaival is)
A great big ball, I see (karok a magasba, összeérintjük az ujjakat)
Shall we count them?
Are you ready?
One, Two, Three (a három labdát újra mutatjuk egymás után)
Jó labdázást! 😉
Szia Sauze!
Megrajzoltam egy papírra a Noodlebug-ot, teljesen élethûre. Utána szétvágtam, és az lett a szabásminta. A háta tiszta fekete, az eleje pedig zöld, rajta a 3 kék pöttyel. Ezeket úgy varrtam össze, h. a végére egy cipzár került, így könnyedén ki tudtam fordítani és ki is tudtam tömni flleece-szel. Külön elkészítettem a fejet a csápokkal, és azt hozzávartam a testhez. A lábakat ugyanígy szépen bevarrtam, mint ahogy a csápokat is a fejre. (A lábakat, csápokat külön-külön tömtem ki, ez volt talán a legpepecselõbb része az egésznek). Hát nem tudom, mennyire érthetõ így, de kérdezz még, ha valahol elakadsz.
Szia Rita!
haladok csak lassan, a filceket mar megvettem a labdahoz, es azt hiszem visszamegyek venni a noodlebug-hoz is…
meg annyit elmondanal h mi a szabas minta? (ugy gondolom h csinalok egy kisebb kort (ez lesz az alja) meg egy nagyobb kort amit majd kitomok (ez lesz a hata) es csak siman osszevarrom oket… igy csinaltad?
Én sem vagyok „valami manuális”, de hidd el, nem is olyan nehéz! A hétvégén legyártottam egy ismerõs kisfiúnak is egyet, az övé kb. 25 cm-es és nagyon aranyos lett ez is. Pár óra alatt elkészült.
Hajrá! 🙂
hm… nagyon jo otlet…lehet h en is megprobalkozom velem, bar nem vagyok valami manualis…. de ahogy elkepzelem tenyleg szep lehet… es foleg hasznos „angol/amerikai” barat 🙂
Szia Sauze,
Igen, arra. Kb. 70 cm-es, fleece-szel kitömtem, még párnának is jó! 🙂 Nagyon aranyos, mióta megvan, minden nap játszik vele a kislányom, természetesen angolul, hiszen a Noodlebug csak angolul ért. 🙂
Rita,
hogy erted hogy elkeszitetted a noodlebugot? a kis katicara gondolsz?
Nagyon örülök az ilyen ötleteknek, ugyanis újabban „rákattantam” a témára. Mivel krumplifej úrral nem volt szerencsém, vagyis nem sikerült megnyerni, ezért elkészítettem, de tényleg nem volt nehéz a leírás alapján. Sőt, mivel a lánykám imádja Noodlebug-ot, elkészítettem őt is, teljesen élethűre sikerült. 🙂 Polár anyagból dolgozom, mert finom puha és nem kell a beszegéssel sem bíbelődni. No, a lényeg, h. köszönöm Annamari ezt az újabb ötletet is, illetve az oldalt, amely segít, h. hamar meg is valósuljon!