A – Ajándékozd meg gyermeked. Ne követeld vissza a neki átadott tudást.
Á – Állíts fel célokat. Az első lépés a kétnyelvű gyereknevelés felé, ha tisztázod magadban, miért szeretnél belevágni, mit szeretnél elérni. Legyenek céljaid reálisak.
B- Barátkozz más családokkal, akik hozzád hasonlóan gondolkodnak. Lehet, hogy nem a közeledben élnek, de az Internet bizonyára segítségedre lesz felkutatásukban.
C – Csak csináld. Ne aggódj a részletek miatt, hogy jó vagy rossz-e, ha egynél több nyelven neveled gyermeked. Vágj bele és menet közben foglalkozz a felmerülő kérdésekkel.
D – Dacolj azokkal, akik le akarnak beszélni. Egyszerűen ne figyelj oda rájuk. Mosolyogj, bólints, aztán ne vedd figyelembe, amit mondanak. Nem kell vitatkoznod velük. Nem kell ellenvéleményt mondanod. Hadd mondják el, mit gondolnak, aztán felejtsd el.
E – Egyetértésben a pároddal. Ebben a dologban ne legyen közöttetek konfliktus. Nehéz úgy kitartani az elhatározásod mellett, ha valaki állandóan elkedvetlenít. Találj módot legalább a kompromisszumra. Találd meg, miért fontos számodra, hogy gyermekednek átadj egy idegen nyelvet. Tudd meg, miért aggódik a párod. Dolgozz azon, hogy olyan megoldást találjatok, mely mindkettőtöknek megfelel.
É – Élvezzétek a közös játék örömét. Nem kell teljesen egyedül csinálnod. Keress családokat, akikkel játszócsoportot alapíthattok.
F – Figyelj és várj, mielőtt változtatnál. Alkoss meg egy tervet, és haladj e szerint. Minden döntéseddel kapcsolatban adj időt, hogy eldönthesd, valóban működnek-e. Ne várd, hogy a dolgoknak azonnal eredményük lesz. Akár több év is eltelhet, míg láthatod az eredményt.
G – Gyűjts össze könyveket, CD-ket, DVD-ket. Ezek lesznek a „varázseszközeid”. Tedd velük minél teljesebbé a tanulás élményét.
H – Higgy magadban. Ha úgy döntesz, belevágsz, ez nem a kétkedés ideje. Ha már most úgy gondolod, hogy bármilyen ok miatt nem fogod tudni csinálni, még a kezdés előtt utat adsz a kudarcnak.
I – Írj naplót. Ha valami igazán motiválót szeretnél, vezesd, hogy milyen szavakat tanul meg gyermeked, és mi az, amit Te megtanulsz vele együtt. Jót szórakoztok majd az első bejegyzéseken, amikor gyermeked idősebb és kétnyelvű.
J – Jöjj össze más családokkal. Ha hasonló gondolkodású szülőkkel meg tudod beszélni a kétnyelvű nevelés során felmerülő örömöket és problémákat, segítséget kaphatsz a motiváció és kitartás megőrzéséhez.
K – Kérdezz. Találj megbízható (kétnyelvűség terén tapasztalt) szakértőket és családokat, és kérdezz meg tőlük minden olyat, ami segít téged. Kérd meg őket, hogy osszák meg veled tapasztalataikat, mi működött nálunk és mi nem.
(Folytatása következik.)
Üdvözlök minden két- vagy többnyelvű gyermek(ek)et nevelő szülőt!
Én a nemsokára másfél éves kislányomhoz fél éves kora óta 90 %-ban finnül beszélek. Ezt a Feleségem örömmel és feltétel nélkül támogatja, pedig ő csak magyarul szól hozzá.
A kislányom gyakorlatilag mindent megért, bár kimondottan beszélni még nem tud. Beszédkészsége jelenleg zömében a szavak első szótagjára korlátozódik. (Azért tud már néhány több szótagú szót is.) A válaszaiból és egyéb reakcióiból azonban egyértelműen lejön, hogy ugyanúgy ért finnül, ahogy magyarul is. És nem zavarja össze az sem egyáltalán, ha ugyanazt a dolgot, mondatot vagy szót közvetlenül egymás után mindkét nyelven is hallja.
Itt szeretnék köszönetet mondani Polgár Lászlónak, a ‘Nevelhetsz zsenit!’ című könyv szerzőjének. A sakkvilágbajnok Polgár lányok édesapja a könyv újabb kiadása kapcsán tartott előadásain Debrecenben és Nyíregyházán nagyon egyenesen beszélt arról, hogy a gyermeki elme pallérozásában éppen a születést követő legfogékonyabb hét év marad leginkább kihasználatlanul. És ez igaz a korai nyelvtanulásra is, bár e fogalom alapvetően helytelen, hiszen a nyelvtanulás azonnal megkezdődik a születés után, a bennünket körülvevő világ megismerésével párhuzamosan.
Én egyébként a kislányomat nem tanítom külön finnre, hanem egyszerűen csak folyamatosan ezt a nyelvet használom a vele való kommunikációban. És nem eredménytelenül. Ugyanúgy finnül beszélek hozzá, ha a nappaliban játszom vele vagy éppen az erdei játszótéren, finnül etetem és finnül fürdetem, finnül tiltom és finnül dicsérem meg, finnül beszélek neki az állatokról és finnül éneklek neki. Természetesen ha eszembe jut egy-egy jó magyar gyerekdal vagy mondóka, azt a másik anyanyelvén mondom neki, mert ezek csak eredeti nyelven igazán jók.
Ha pedig az Édesanyja közben magyarul szól hozzá bármit, ez ugyanolyan természetes neki és semmilyen szemmel látható váltást nem érzékelünk nála. És ez így a legtermészetesebb…
Tisztelettel!
Zoli, egy erdőmérnök Nyíregyházáról
U.i.: Ha vannak más finnesek is e honlapon, nyugodtan válaszolhatnak. Tervetuloa juttelemaan!…
Zsuzsa, nem muszáj, de egyetértek! 🙂 Mi is szeretjük ezt a mutogatós mondókát. 😉
Nekem a Lille hozzászólásakor az „erőltetett” jelzőnél beugrott két videó.
Az elsőről az iskolai módszer jut eszembe, hogyan próbálnak okos felnőttek nursery rhymsokat átadni a gyerekeknek(tisztelet a kivételnek),
a másodikban szintén felnőtt tanít nursery rhmyest, csak másképp ….
Az első videó: egy könyvbemutatón készült (a könyvet nem ismerem, nem azzal van gond, hanem a bemutatásával…szerintem)
http://www.semmelweiskiado.hu/kiadvanyok/?item_Id=401
A második videó:
http://www.youtube.com/watch?v=26lo52V7pNA
Mióta megmutattam ezt az ujjlépegetést a lányomnak, ha meghallja ezt a dalt, rögtön elkezd lépegetni az ujjaival, ujjgyakorlatnak is jó.
SZerintetek melyik erőltetettebb?:)
Szerintem mi, akik egyet értünk a korai idegen nyelv elsajátítással valahogy a második videó szerint próbálkozunk, míg ha csak az iskolára hagyjuk egy idegen nyelv megismertetését lehet, hogy valami első videóhoz hasonló sül ki belőle:).
Persze nem muszáj ezzel egyet érteni.
Annamari! Köszi a segítséget! Kitaláltam, hogy előre megnézem az új mesét és máris gyártok pp-t az új szavakból és a mese alatt nem fordítom. Majd utána rájön.
Anett, próbáld az anyanyelv elsajátításához hasonlóan csinálni. Gondold át, ha magyarul új szót hall, mi segít neki. Így még inkább igényelni fogja a fordítást. Engedd, hogy rájöjjön magától, esetleg demonstráld, vagy angolul magyarázd meg, ne fordíts.
Sziasztok!
Akadt egy kis problémám a nyelvtanulással kapcsolatban. Rádöbbentem, hogy noha a több,mint egy év alatt, mióta belevágtunk a játékos angolozásba (később a német játékba is ),nem fordítottam a Kisfiamnak, mostanában egyre sűrűbben, főleg egy-egy új mesénél oda-odasúgok Neki az első pár alkalommal egy-egy szót magyarul, hogy „jobban” értse. Talán azért,mert magyarul nagyon szépen beszél (múlt héten volt 2 éves)és segítségnek gondolom azt a pár szót a mese megértéséhez,nem tudom. Továbbra is csinálok pp-t a mesékből a fontosabb szavakkal.De nem tudom, hogy ezzel a fordítgatással mennyit ártok?
Szia Judit,
most láttam, hogy írtál! szóval hármasikreid vannak!?nem semmi! Nekem „csak” kettes, de azért az sem kis „munka” 🙂 Először is gratulálok!
Aztán amiért igazán írtam, az az, hogy én is németes vagyok. Ha visszaolvasod, egyszer-kétszer szóltam hozzá, bár hozzá kell tennem, nekem sincs sok időm a neten lógni, viszont nagyon megörültem, amikor megtaláltam Annamarit és ezt a blogot!
Ha gondolod, szívesen segítek Neked német anyagok felkutatásában – máris tudnék két oldalt ajánlani, amit a héten találtam – ha van kedved, felvehetnénk e-mailen a kapcsolatot, úgy talán könnyebb lenne Neked is.
Igaz, tapasztalatom egyelőre nem sok van a kétnyelvű tanításban, az én Fiaim 6 hónaposak és kb. két hete kezdtem Velük, de megbeszélhetnénk dolgokat ha gondolod, én nagyon szívesen megosztom Veled azt a keveset is, aminek birtokában vagyok.
e-mail címem: drnacs@citromail.hu, ha gondolod, válaszolhatsz már egyből ide is.
mindjárt egy oldal kedvcsinálónak:
http://www.labbe.de/zzzebra/index.asp
Barbara
Szia Judit, vannak azért német anyagok is. Nézz körül pl. dvd-knél, a többnyelvűeken van német is. Az angol nyelv népszerűbb ma, ez tény. Az internetet pedig ne hagyd ki, mert nagyon sok jó anyag van. 🙂 Megéri a nézelődésre fordított időt!
A kisfiaddal foglalkozz minél többet, beszélj hozzá, mesélj neki, játsszatok! Nehéz lehet, hogy látod, hogy a lányok beszélnek, de próbálj türelmes lenni vele a beszédét illetően, és ne viszonyítsd másokhoz. Tudom, mondani könnyű…
Sziasztok.
Én még csak most találtam rátok.Sajnos!Nekem 2.5 évesek lesznek az ikreim.Két lány és egy fiú.Szerettem volna korábban elkezdeni a nyelvtanítást,de teljes ellenálásba ütköztem.Ha németül szólaltam meg egyből jött a hiszti,anya nem,és ordítás.Pár hete viszont érdekli őket,meghalgatják ha németül mesélek,mondják maguktól,hogy köszönöm németül.Ezért próbálok utánna nézni,hogy hogyan kell ezt igazából csinálni.
Annyi kérdésem lenne,azt sem tudom hol kezdjem.
Ahogy az interneten vagy akár boltokba is utánna néztem szinte csak az angol,sehol a német.Lehet buta kérdés,de miért van ez?
A fiam sokat beszél egész nap,de igazán még én se mindig értem meg őt.Ebből nem lehet gond,ha még magyarul sem tud?
Nekem nem igazán van időm az internetet nézegetni,ezért ha valaki tudna nekem segíteni,hogy hol kezdjem el,vagy hol találok némettel kapcsolatban dolgokat.
Előre is köszönöm.
Köszönöm Annamari és Réka a véleményeteket,ezekre így tényleg nem gondoltam (látszik, hogy első gyerekes anyuka vagyok 🙂 Ti már azért biztosan tapasztalatból beszéltek!
Azért is örülök ennek a fórumnak, mert a kételyeimet, kérdéseimet itt majd folyamatosan megbeszélhetem Veletek.
A szemlélődés, hallgatózás tényleg fontos időszak, hacsak magamból indulok ki, felnőttként is nagyon fontos szerepe van a nyelvtanulásnál. Hátmég akkor ezeknél a kis kíváncsi incifinci picúrkáknál, igaz? 🙂
köszönöm mégegyszer Nektek, majd még jelentkezem, és persze már nagyon várom az újabb levelet Annamaritól!
Szép délutánt Nektek!Barbara
Barbara,
szerintem mindenképpen fontos, hogy folyamatosan dumáljunk a picurkánkhoz. Már akkor is amikor még nem beszél és akkor is amikor mozog. Néha nehéz ötletet találni, hogy mit is mondjon az ember, ilyenkor lehet akár énekekhez mondókákhoz nyúlni. Nem fontos, hogy csak akkor beszélj neki, amikor szembe vagy vele és figyeli a szádat, majd úgyis észre fogod venni, hgoy lesz egy olyan periódusa a picurkádnak amikor állandóan a szádat lesi:-))) De amikor egészen mást csinál, akkor is állandóan fülel. Az én lányom, pl. ha a konyhában vagy a füriben vagyunk, akkor mindig azt is figyeli, hogy mi történik a szomszédban:-))) (sajna nagy az áthallás), vagy ha sétálunk és angolul dumálunk, és elmennek mellettünk beszélgetve, arra is figyel, mert gyakran lereagálja. Ahhoz, hogy aztán jól tudjon kommunikálni valaki szükséges ez, hogy sok beszédet halljon, ami ne csak egyirányú legyen(pl. tv, mese) hanem interakció, illetve szükséges az, hogy ne sürgessük, hagyjuk, hogy megélje a számára szükséges hallgatózási időt, aztán ha egyszer elkezd beszélni csak győzd hallgatni…:-) Réka
Barbara, persze, a tévé nem tanít meg. Viszont, ha arra gondolsz, hogy tanulja az anyanyelvét egy kisgyerek, akkor is elmondhatod, hogy legalább egy évig csak hallgatja, nem? Viszont te, a szülő tudod őt segíteni, ha már beszél, reagálsz arra, amit mond, bővíted, újrafogalmazod. A második nyelv tanulása is így működik. Csak csináld azt, amit magyarul is tennél-mondanál. Ha elkezdenek mozogni, akkor is tudsz hozzájuk beszélni, még ha nem is szemtől-szemben. Csak természetesen. 🙂
Szia Annamari!
Köszönöm szépen a leveledet, hogy ilyen gyorsan reagáltál. Kicsit nekem még ilyen korán furcsa hogy napközben németül beszéljek Velük, de gondolom azért az a pár mondat, berögzött fordulatok (pelenkázáskor, játékkor, fürdetéskor…stb) is sokat számítanak, aztán majd pár hónap múlva, amikor már egyre érdeklődöbbek lesznek, az ember még több dologról tud majd Nekik mesélni, beszélni.
A mozgásfejlődéssel majd kicsit nem szorul háttérbe a kommunikáció? Ez talán fura kérdés, de amikor mászni kezdenek, az egész napjuk szinte ezzel telik, akkor már nem hiszem, hogy le tudom majd Őket fektetni a játszószőnyegre és akár 10-15 percen keresztül is csak szemtől-szemben beszélni hozzájuk…ezt ilyenkor hogyan lehet megoldani?
Ha csak beszél Hozzájuk az ember, akkor az passzívban feltételezem, megvan, de annyira nem tudom elképzelni, hogy ebből megmarad valami.
Olvastam arról, hogy tanulmányozták süket-néma szülők gyerekeinek beszédfejlődését és arra a megállípításra jutottak, hogy azok, akik 3 éves korukig nem kerültek közösségbe, csak tv előtt ültek, vagy meséket hallgattak kvázi nem tanultak meg beszélni…lehet, hogy rossz párhuzam, de ezen mindig annyit gondolkodok…
Igazából hogy függ össze a passzív nyelv”tanulás” a valódi aktív tudással?
Ha valakinek vannak ezzel kapcsolatban gondolatai, szívesen hallanám.
köszönöm előre is
Köszönöm Annamari,próbálkozom újra…
Szia Barbara! Üdvözlet itt a blogon. 🙂 Nem kezdted korán egyáltalán, nagyon jó, hogy hallgattok dalokat, verseket mondasz. A kártyák is jöhetnek, bár lehet, nem az ABC-vel kezdtem volna. 😀 Nézegessetek (majd) képes könyveket, olvass nekik egyszerű szövegű meséket. Próbáld az anyanyelvi kommunikációhoz minél inkább közelebb vinni, ahhoz hasonlóvá tenni a többi nyelvet. Beszélj hozzájuk németül ugyanúgy, mint ahogy magyarul is teszed.
Sok sikert!
Sziasztok!
Már pár hete kapom a leveleket Annamaritól, de csak most volt időm először kicsit beleolvasgatni a levelezésekbe…nagyon örülök Nektek, hogy Rátok találtam, hiszen engem is nagyon foglalkoztat pici gyerkőceim (Ikrek 🙂 miatt. Igaz, Ők még csak nemrég töltötték be az 5 hónapot, de 3 hónapos koruk óta napi rendszerességgel mondok nekik kis gyerekverseket és szinte egész nap szólnak a német és angol cd-k, hogy ha passzívan is de ismerkedjenek a nyelvvel. Saját tapasztalataim elég negatívak az iskolai és felnőttkori nyelvtanulással kapcsolatban, én 24 voltam, amikor elkezdem a nulláról a német nyelvet és „vért izzadva” jutottam el odáig, ahol most tartok. 2 év külföldi kinttartózkodással szereztem meg azt a magabiztos nyelvtudást, aminek még mindig nem lennék a birtokában, ha akkoriban nem „áldozom” fel azt az időt. Ez az „áldozat” pedig igencsak megtérült, ami a legfontosabb, megszerettem a nyelvet és a mai napig imádok megszólalni németül. Ezt a szeretet és könnyedséget szeretném átadni Nekik. Az angollal sajnos nem vagyok ilyen szinten (már ami a nyelvi képességeimet illeti, viszont elég magabiztos vagyok, hogy ezt is elkezdjem Velük).
Két hete a bababoltokat járva találkoztam idegen nyelvű kártyákkal. Megvettem, mondván pár év múlva jó lesz. Aztán addig nézegettem, amíg múlt héten elővettem Nekik és délelőttönként „elmutogatom” a képeket és alatta a feliratot (német abc és angol számok).
Az az öröm és érdeklődés, amit közben a szemükben látok, leírhatatlan. Tudom, hogy ez ilyen kicsi korban még az újdonság varázsa és a magyar, anyanyelvi abc-re is hasonlóan reagálnak…de szerintem pont ez a „varázs” az, amit nem szabad elszalasztani, ki kell használni, hogy Nekik természetes.
Annamari! szerinted korán kezdtem? vagy mit javasolsz? nagyon kíváncsian várom már én is a blog folytatását, mindennap nézem, hogy érkezett-e új link.
Örülök Nektek! Mindenkinek vidám hétvégét kívánok és remélem, ezekután rendszeresen tudom majd látogatni ezt az oldalt.
Szia Évi, külföldi webáruházakból tudod esetleg megrendelni, vagy ha ügyesen keresel Google segítségével (Maisy dvd), akkor ott találhatsz más megoldást.
Kedves Annamari!
Lili 14hónapos,most kezdtünk angolozni.Most még csak a szavakat mondom és rajzolok hozzá,de szeretném a Maisy sorozatot is használni,de sehol nem találom,kérlek adj segítséget hogy hol kapható.
Zsuzsa,
Más: Miért olyan nagy az ellenkezés, miért róják fel hibának, hogy nem tudunk kicsi korban jól nyelvet tanítani?
szerintem ez az egyekben felmerülő(többnyire talán szakemberektől) kétely, hogy nem lehet kicsi korban jól nyelvet tanítani, pusztán egy félreértésre alapul. Ugyanis az iskolában is többnyire úgy mérik az eredményes tanítást, hogy mit produkál a gyerkőc aztán – bár én ezt az egészet is kétlem, hogy ezen kéne egy tanár eredményességét mérni (máshol szívesen kifejtem miért, de ez nem annak a fóruma:-))
A másik tény pedig az, hogy ahogy idősödik az elme (itt most elsősorban a 0-18/25 éves koosztályra gondolok) egyre inkább gyorsabbodik a tanulási sebessége mindenkinek magához képest, pl. gondoljunk bele mennyi információt tud valaki feldolgozni amikor hall vagy olvas valamit kisebb vagy nagyobb korban. És sajna sokan ehhez kötik azt, hogy van-e értelme tanulni vagy nincs. Pedig inkább pont egy másik szempontból kéne szemlélni a dologkat. Egyszerű tény, hogy amit használunk, az gyakorlott lesz, amit nem, az elcsökevényesedik (erre valsz mindenki rájött már mozgásos dolgokban). Nos ugyanez a helyzet az aggyal: minél többet foglalkoztatjuk, annál könnyebben sajátít el dolgokat, javul a memória, sebesség, alkalmazhatóság, stb…. hiszen pl. ne felejtsük el, hogy kreatívnak is csak úgy lehet lenne, ha van bizonyos információmennyiség tárolva az agyban, hiszen különben ha nincs tapasztalat/információ nincs mihez nyúlni amiből aztán egy új masszát gyúrjon elménk….
Szó mi szó, mindig is úgy gondoltam, hogy a kezdetektől való építkezés a legeredményesebb és most csajszikám is bizonyítja eme elméletem. És még valami, nem kell azon rágódni, hogy sok mindent tegyen meg valaki egy nap, hanem inkább azt hogy a sok kicsi sokra megy elv szerint tevékenykedjünk, egy nap inkább keveset, de azt minden nap. Ha nagyon egyszerűen szemléljük, pl. ha egy gyerkőc minden nap megtanul csak két új szót, egy évben több mint 700, élete első öt évére számolva meg több mint 3500 szó. egy nagyon átlagos amerikai felnőtt ennél kevesebbet használ…
Való igaz, hogy bármelyik életkorban el lehet kezdeni nyelvet tanulni és eredményes lehet, de látom csajszikámon mennyire könnyen megy neki ilyen korai kezdéssel, így nagyon örülök, hogy hallgattam rá, és már kezdetektől fogva beszéltem hozzá angolul is….
Örömteli játszóperceket akár idegen nyelven is! Réka
Más: Miért olyan nagy az ellenkezés, miért róják fel hibának, hogy nem tudunk kicsi korban jól nyelvet tanítani?
Ha nekem bebizonyítja valaki, hogy az iskola ebben eredményesebb, és könnyebb, és jobban csinálja, akkor elhiszem (talán 🙂 ).
De nekem nem ez a tapasztalatom. Miért van az, hogy a kiskoromban tanult (nem anyanyelvűtől és nem is kétnyelvű családból való vagyok, és nem is kétnyelvű környezetben nőttem fel) német nyelv (nem tanultam magas, vagy anyanyelvi szinten, de egy bizonyos alapfokig) teljesen megmaradt bennem, és amikor idegen nyelvi környezetbe kerültem , hát erre az alapra olyan gyorsan építkeztem, hogy még nekem is hihetetlen. Viszont se a később, iskolában tanult orosz és az angol nem adott ilyen alapot. Még idegen környezetben sem (ráadásul angol anyanyelvű barátnőm van 15 éve, aki egy kukkot se ért magyarul, de németül igen, hát persze hogy németül társalogtunk, mert nem ment az angol). Jó, az oroszt nem próbáltam ki 🙂 .
És tudom, hogy vannak, akiknek születetten nyelvérzékük van. Lehet, hogy nekem nincs ilyen.
Lehet, hogy a gyerekemnek sincs. Mégis, mikor német nyelvű környezetbe kerültem, csak ezt hallottam vissza, hogy hihetetlen, milyen könnyen tanulom a nyelvet.
Lehet, hogy azok, akiknek jó a nyelvérzékük, könnyen tanulnak ostobán felépített, nem életszerű könyvekből is az iskolában, de a többség nem ilyen. És inkább én biztosítok egy alapot a gyerekemnek kiskorban játékosan és életszerűen, amire később, ha szüksége lesz, akkor építeni tud, mintha az iskolai tankönyvekre, szárazan tanító nyelvtanárokra bíznám a dolgot.
Ja, és eszem ágában sincs csodagyereket nevelni. Sem zsenit. Nem vagyok a gyerekem ellensége. Csak szeretném, ha az álmait (mint nekem volt az angol), valóra is tudja váltani. Ha akarja.
És aki mást feltételez rólam, az szemtelen és sértő. És gondolom meggondolatlan és dilettáns is az ügyben.
Abszolút így van, Zsuzsa. 🙂 Ha elgondoljuk, hogy magyarban is hány nyelvjárás van, az angol dialektusokról nem is beszélve, tényleg sokkal többet nyom a latban, hogy bátran merje használni a nyelvet, és erre jó esély van, ha kicsi korban kezdjük.
Szia Tímea!
Ezzel a mondatoddal: „Én azt hiszem az akcentus fontos folog, de talán mégsem annyira…fontosabb, hogy beszélje-értse az adott nyelvet. ..” nagyon egyetértek. Én is így gondolom.
Mivel már nagyobb, fokozatosan vezesd be a nyelvet, de ne fordítgass minden szót. Egyszerű mondatokat használj eleinte, játsszatok a játékaival, énekeljetek, mozogjatok a dalokra. Ha nem tudsz valamit, nézz utána! (Akár előre is átgondolhatod, hogy egy szituációban milyen mondatok, kifejezések fordulhatnak elő.) Nézzetek mesefilmeket, beszéljétek meg, mi történik (kommentáld). Nem hiszem, hogy gond lesz, ha te is szereted csinálni. 🙂
Kedves Mindenki!
Az én lányom 28 hónapos, nagy dumás kiscsaj. Baba korában beszéltem vele angolul, de aztán letettem róla a korábban többek által tárgyalt kételyek miatt. Mostanában mondogatunk neki szavakat és tényleg hamar megjegyez mindent. Ha mostantól szeretnék intenzívebben foglalkozni vele, hogy tegyem? Erős közép, gyenge felsőfokon beszélhetek most angolul, a kiejtésem sokak szerint igen jó, bár 13 éves koromban kezdtem magántanárnál a nyelvtanulást heti 2 alkalommal. Nagyon szeretem az angolt, a mai napig örülök, ha tanulhatok új szót. Szóval hogy kezdjük? Mondjam neki a mondandómat magyarul és angolul is, aztán majd csak akkor beszéljek hozzá magyarul, ha nem tudom az adott dolgot az idegen nyelven? Várom az ötleteket és előre is köszönöm!
sziasztok lányok
nagyon jó volt elolvasni mindenki hozzászólását….és érdekes is…jót mosolyogtam a skizofrénián..a nénin aki 5 évesnek érzi magát :))))..de arra mindenre emlékszkik 🙂
NOs az akkcentus…hát nem is tudom érdekes gondolat..ezzel annyira nem foglakoztam…anyukám 40 évesen költözött ki Angliába, már több mint 10 éve…és tökéletesen megtanulta ebben a korban is a nyelvet, igaz már előtte is középfoknál picit gyengébben beszélte…orvos professzoroknak dolgozik…némi akcentusa persze van, de a férje imádja 🙂 Én azt hiszem az akcentus fontos folog, de talán mégsem annyira…fontosabb, hogy beszélje-értse az adott nyelvet. ..bocsi lányok ha egyedül vagyok ezzel, de én fontosabbnak tartom azt inkább amit említett is valaki…azt, hogy 6 éves kor alatt tanulja meg amennyire csak lehet korának megfelelően az adott nyelvet, mert akkor annak a második vagy 3. nyelvnek is ott lesz az agyban a központja ahol az anyanyelvünké, de 6 éves kor után megtanult idegen nyelv agyi központja más agyi területen lesz, és ez a lényeg…az is jó persze… sokan megtanultak jól egy nyelvet felnőttként is akár, csak nehezebb, sokkal nehezebb. Azzal ha pici korban szívják magukba, akkor olyan természetes lesz, könnyed…..hisz egy gyerek olyan mint egy szivacs :)) és ebbe a szivacsba bőven belefér 2 -3 nyelv…fejleszti az inteligenciájukat, és könnyebb lesz megtanulni később akár felnőttként egy 3.4. nyelvet. ÉS egy idegen nyelv ismeretével belepillanthatnak a gyerekek az adott nép kulturájába is, ami szintén nagyon nagy előny…csökkentheti az emberek között levő ellentéteket, ami sokszor az eltérő kultúrából származik…szóval toleránsabbak leszünk embertársaink szokásaival, mert kiskorunktól természetesen jelen van, megismerkedünk vele…
KIcsit úgy érzem-attól félek , hogy ezzel a túlzott „főleg pici korban tanulj idegen nyelvet ” gondolattal, nehogy elijesszük azokat a anyukákat akiknek esetleg nagyobbak a gyerekeik…..bármikor el lehet kezdeni idegen nyelvet tanulni !!!!! Ha van akarat, kedv hozzá, az már félsiker, és meglesz az eredménye. Sok gyakorlás, esetleg az adott nyelvet beszélő országban is lehetőség szerint nyelvképzés vagy némi munkavállalás. Tanulni soha nem késő semmit sem.
De az tény, hogy amit felnőttként tanulunk meg, idegen nyelvet, azt ha nem gyakoroljuk könnyebben elfelejtjük, de gyakorlással feleleveníthetjük, csak az megint némi tanulást igényel…és itt jelenik meg az agyban a nyelvközpont szerepe…a kb. 6 év alatt kialakult nyelvközpont és a kásőbb megtanult nyelv agyi központja. …a skizofréniás néni esete is bizonyítja.
Én mindenkit arra buzdítok , hogy aki teheti és a gyermeke is szeretettel veszi ezt , akkor vigye ezekre a játékos idegen nyelvű órákra amit több cég is tart, vagy oviban is van ahol van idegen nyelv. Ott a tanító jobb esetben csak az adott nyelven beszél a gyerekekkel, és remélhetőleg ha nem is tökéletes de jó akcentussal és szép kiejtéssel beszél. A gyerekek élvezik a foglakozást, a játékot , és szép lassan megértik elsajátítják a nyelvet, mindeféle leterhelés nélkül. Én úgy gondolom, hogy azok a szülők is beirathatják iylen órákra gyermekeiket, akik esetleg nem beszélnek idegen nyelvet…nekik 2-3x javaslom legalább ezeket a játékos idegennyelvű órákat..a gyerekek teljesen természetesen fogják majd venni, hogy ott x nyelven beszélnek a tanítóval, míg anyuval meg utcán stb meg az anyanyelvén esetleg. Amiatt mert a szülők csak anyanyelvükön beszélnek, még gyerekeiknek adhatnak esélyt arra , hogy gyermekük 2 nyelvet ismerjen meg kiskorban már akár. Persze azok a gyerekek akiknek a családban az anyuka x az apuka y anyanyelvű a legszerensésebbek 🙂
További kellemmes napot…
Így már értem. 🙂 Szerintem a játékokkal, könyvekkel, dalokkal jó úton haladsz, jó ötlet a bébiszitter is. Ha megtehetitek, rendszeresítsétek a kiutazásokat akár hosszabb időre is (több hét, esetleg hónap), hogy megtapasztalja a kinti környezetet-kultúrát. Tartsátok neten a kapcsolatot a rokonsággal. A napló is jó ötlet!
Szia Annamari!
A férjem nagyon sokat dolgozik, a hét hat napján. Késő este ér haza, akkor szokott beszélni a lányunkhoz törökül, de nagyon fáradt, így nem tart sokáig az „okítás”. A vasárnap nálunk családi nap, akkor egész nap csavargunk, lényegesen többet foglalkozik a kis gyümölcsünkkel. De sajnos gyakran átvált magyarra. Észre sem veszi. Ott pedig még nem tartok, hogy mi egymással csak törökül kommunikáljunk. 🙁 Egyébként meg bárkivel elgagyarászok törökül, de vele nem nagyon merek.
Hajni, ez már korábban akartam kérdezni, miért nem az apukája beszél vele törökül? Miért neked kell felvállalni a török nyelvet? Vagy nincs vele annyit a kicsi? (Ha túl személyes voltam, ne válaszolj, vagy privátban.)
Nagyon szupi az abc, várom a folytatást!!!
Lányommal gyakran beszélek az apukája nyelvén, de rájöttem, hogy kevés vagyok ahhoz, hogy anyanyelvi szinten megtanulja. Állandóan azon töröm a fejem, hogy mivel hozhatnám közelebb hozzá a török nyelvet. Múlt héten jutott eszembe egy török származású vagy törökül folyékonyan beszélő bébiszitter alkalmazása. Vezetnék a foglalkozásokról egy naplót, hogy követni tudjam a lányom fejlődését. Van még más ötletetek?
Én már nagyon várom a videosorozat azon részeit, ahol gyakorlati tanácsokat kapunk majd Annamaritól. Nekem angolból középfokú nyelvvizsgám van, pár évig rengeteget használtam, aztán eltelt kb. 3 év amikor kevésbé és ez sajnos érződik. Tavaly elkezdtem franciát tanulni, és most szeptembertől egyik héten angolra, másik héten franciára járok, mert mindkettőt szeretném jól beszélni. A kislányom 21 hónapos, majdnem hamarabb kezdett beszélni, mint járni és kb. 2,5 éves gyerek szintjén van magyarul. Hihetetlen! Szülés előtt egy angol nyelvkönyvkiadóban dolgoztam és a szakemberek, akikkel a cég együtt dolgozik szintén a „gyerek először az anyanyelvét tanulja meg” elven van és majdnem lebeszéltek az itthoni nyeltanulásról, vagy inkább az itthoni idegen nyelvhez szoktatásról. De az élet adta a helyzetet. Van néhány idegen nyelvű gyerekkönyvünk, mivel a nővérem Franciaországba ment férjhez, most Olaszországban élnek és mindig hoz nekünk valami jópofa kis könyvet. Egy napon, amikor az angol Micimackót forgatta a kislányom, jött egy szikra és elkezdtem neki angolul olvasni és beszélni. Először furcsálta és mondta, hogy hagyjam abba, de nem tettem, csak amikor becsukta az adott könyvet. Azóta, ha az a könyv előkerül, mindig angolul beszélek. Egyre ritkábban néz rám kerek szemekkel, és most már a kis ruháin lévő angol szövegeket is csak elolvasom, de nem fordítom le neki. Ma reggel mondta ő is, hogy sometimes. Plusz most már a franciául beszélő hangos könyvet is próbálja utánozni egyedül üldögélve az ágyon! Azt hiszem vétek lenne a saját nem tökéletes nyelvtudásom miatt annyiban hagyni a dolgot. Én is tanulok, amit ő sokszor lát is és rajzol a francia vagy angol füzetembe és igyekszem minden nap pár percet angolul beszélni hozzá, de azért nagyon nagyon várom a gyakorlati tanácsokat Annamaritól! És mástól is szívesen veszek néhány jó ötletet! Előre is köszönöm!
Szanita,teljesen igazad van,ilyet már én is hallottam,az idős emberek visszalépnek a gyerekkorba,hát igen az élet állandó körforgás.Ha van módunk és lehetőségünk miért ne adnák többet és többet a gyermekeinknek hiszen ők a jővő,figyeljünk rájuk,óvjuk és nagyon-nagyon szeressük őket szülessen megint egy nagy generáció.
Adrienn, ha egyáltalán nem beszélsz, akkor ne próbáld átadni neki a nyelvet (nehéz úgy, hogy nincs mit). A helyedben belevetném magam a tanulásba, nem kell anyanyelvi szintre eljutnod, hogy később beszélgessetek az adott nyelven. Ajánlom figyelmedbe a Tévhitek e-könyvet. És hamarosan újabb segítség érkezik… 😉
Segítsetek kérlek abban, hogy hogyan lehet idegen nyelvre tanítani gyermekünket, ha a szülő nem beszél idegen nyelvet.
Van valahol arra lehetőség, hogy együtt tanuljunk?
Nem ártunk azzal többet, hogy mi magunk se tudjuk az adott nyelvet (nemjó kiejtés, rossz nyelvtan….)?
Köszi, Annamari, így most már értem 🙂
Veronika a kritikus periódus elméletre gondolhatott. Vannak olyan extrém esetek, amikor egy kisgyereknek nem adatik meg a lehetőség és teljes elszigeteltségben éli le az élete egy részét (pl. a 70-es években egy los angelesi kislánynak, akit pszichopata apukája tartott fogva 12 évig). De még az ő is képes volt párszáz szót megtanulni, mikor kiszabadult, a nyelvtant viszont képtelen volt használni.
Ez az elmélet elsősorban az első nyelv és abból is a nyelvtan elsajátítására vonatkozik, második nyelv tekintetében nem lehetünk ennyire kritikusak. 🙂 De tény, hogy a gyerekek jobb nyelvtanulók, viszont nyelvet tanulni sosem késő, és ha megfelelő a motiváció, felnőttek is kiválóan meg tudnak tanulni valamilyen idegen nyelven.
Veronika, ezt hogy gondoltad, hogy aki 6 éves koráig nem tanul meg beszélni, az soha sem fog tudni? Kifejtenéd bővebben?
Köszi,
Klaudia
Sziasztok!
Korábban én is azon a véleményen voltam, hogy „ne zavarjuk meg a gyereket egy másik nyelvvel”. Több pedagógus diplomám is van, és a főiskolán-egyetemen külön hangsúlyozták a természetes kétnyelvű környezet és a mesterséges „erőltetett” nyelvtanítás közötti különbséget. Ráadásul hatalmas hibát követünk el, ha „rossz” kiejtéssel tanítjuk meg, neadjisten hibás nyelvtant használva beszéljük az idegen nyelvet.
Én is jó szülő szerettem volna lenni, és nem akartam ártani a gyerekemnek.
Annamari ekönyve győzött meg végképp, mert magam is éreztem – tanultam is – hogy a 6 éves korig tartó időszak a beszédfejlődés, nyelvtanulás szempontjából vissza nem térő lehetőségeket tartogat.
Lányommal 4éves kora óta angolul is beszélünk, nyelvórára jár, és nagyon élvezi!
Az angolhoz számára csak pozitív érzetek társulnak. Nincs teljesítménykényszer amitől sok szakember óvja az óvodáskorú gyerekeket!
A fiam 2 éves kora óta amióta magyarul beszélni tud, angolul is tanul. elsősorban a szüleitől.
Ez egy játék, egy másik kód számára.
A 3 hónapos fiam még csak hallgat bennünket.
Persze arra vigyázni kell, hogy a gyerek ne érezze kényszernek, ne szorongást váltson ki belőle az idegen nyelv.
De ugye tudjátok hogy aki 6 éves koráig nem tanul meg beszélni, az már soha nem fog tudni. Ez tény. Tehát az idegen nyelv „tanulása” közben is egész máshogy raktároz az agy! Tehát ketyeg az óra! Ha a gyerek szívesen csinálja, mert együtt játszunk, csak előnye származhat a későbbiekben a nyelvvel való foglalkozásból. Nem lesz sérült! Én bíztatnék mindenkit!
És köszönöm Annamari!
Veronika
Sziasztok!
Nem beszélek tökéletesen-mit tökéletesen?:),alig-angolul(hála az iskolában használt módszereknek-amelynél a nyelvtan dicső szerepe miatt beszélni valahogy nem tanultunk meg-, mégis merem állítani, hogy az én kevéske tudásomnak, és a sok segédanyagnak-hála érte:)-, már látom, hogy egy olyan nyelvi alajpa lesz a kisfiamnak, amivel lehet majd mit kezdeni. 8 évig tanultam angolt, amiben a nyelvtant kívül-belül átrágtuk, de beszélni nem tanultunk. És nem gondolom, hogy nincs érzékem hozzá, mégsincs egy alap szókincsem. Úgy tűnik, azért ez jelent valamit. És szeretném, ha a gyerekeimnek könnyebb lenne a nyelvtanulás, ami ebben a korban, ezzel a módszerrel nem tanulás, hanem játék.:)
Mindenki tegyen érzése szerint, én is ezt teszem: minél többet adni a gyerekeimnek.
Hálás vagyok a módszerért, és az állandó motivációért.:) És nem utolsó sorban: nagyon sok jó embert ismerhettem meg, és mind az idegennyelv tanításában és bármi másban is nagyon sok segítséget kaptam, kapok.:)
Sok mosolyt Mindenkinek!:)
Liszia
Amikor külföldön éltem több gyereknél tanúja voltam, ahogy több nyelvet is elsajátítottak egyszerre pl. 3 éves korukig három nyelvet. Fontos tapasztalat volt azonban, hogy egy testvérpár hiába hallott sok anyanyelvű oroszt beszélni, egy az egyben leutánozták a szüleik akcentusát s azzal beszélték a nyelvet. Attól tartok ebből a rossz fonetikai, hangsúlybeli szokásból pedig már nehezen tudnak majd kitörni. (Persze jó, ha sok nyelvet tudnak:)Ezért megfontolandónak tartom Lille hozzászólását, hogy csak aki tényleg jól tud egy idegen nyelvet, az tanítsa, hisz a téves szóhasználat és hibás nyelvtan továbbadása később teher lehet a gyereknek.
Másrészt az internet korában lehet erőlködés nélkül anyanyelvi szövegeket hallgatni.
Alapvetően én is úgy gondolom, hogy jó korán kezdeni. Két nyelven beszélek felsőfokon, de én csak azt a nyelvet akarom komolyan tanítani, amilyen néppel várhatóan kapcsolatba kerül. Tehát németet igen, de oroszt nem. Az angolomat meg jobb, ha nem hallja.
Sokáig én is úgy gondoltam, hogy előbb az anyanyelvet kell megtanulni, és majd iskolában megtanul angolul.De most már úgy látom, hogy aki magyarul is sokat foglalkozik a gyerekével, ott nem hátrány az idegennyelv. És, már írtam, a lányomnak majdnem tökéletes a kiejtése, mert a cD, DVD-ből hallja, és nem az én kiejtésemet veszi át.
Ez nem te oldalad Gizella:) Tényleg az a gond, hogy nem ismered a módszert és nem ismered azokat az eredményeket, amelyeket középfokon beszélő szülők érnek el a gyeremekeikkel, gyermekeinkkel. Az én kisfiam 5 éves múlt, a kislányom kettő, a saját szintjükön megértenek akármelyik nyelven szólok hozzájuk, élvezettel nézik és értik a meséket. A kisfiamnak van ugyan mostanában egy kis dackorszaka, mivel gyakorlatilag eljött az idő, hogy „hála” a magyar környezetnek, nyilván van különbség a magyar és az angol szókincse között, így sajna néha mondja, hogy tegyem át a dvd-t magyarra. Az oviban is van angol 3x egy héten, így Helen Doronra mostantól nem fogunk járni, cska megvesszük a csomagot, és átvesszük itthon, mivel nem érezte magát olyan jól a csoportba, kötöttebb volt valahogy, mi kötetlenebbül fogjuk „tanulgatni” az „anyagot”. Szóval így van ez, vannak nehézségek, de túl kell jutni rajta:)
Üdvözlettel mindenkinek:)
Erzsi
Ja és még nehezebb lesz, ha visszamentek dolgozni, mint én is, de így is megoldható, ha akarjuk!
Gizella, természetes, hogy nem gondolkodunk egyformán. Ajánlom figyelmedbe a videósorozatot és a 7 leggyakoribb tévhit ekönyvet (bal felső sarok). (A legújabb nyelvészeti-kétnyelvűségi kutatások alapján készült.) Senki nem mondta, hogy később nem lehet nyelvet tanulni és azt sem, hogy a kiejtés fontos annyira, hogy csak emiatt érdemes korán kezdeni! (Egy másik nyelv korai elsajátításának még jópár más előnye van.)
Ne haragudj, de minden olyan szülő nevében visszautasítom a „képezzünk csodagyereket” mentalitást, aki hozzám hasonlóan gondolkodik. Nem csodagyerekeket akarunk, hanem boldog gyerekeket, viszont úgy gondoljuk, hogy ennek része lehet egy idegen nyelv is. Az én részem az angol, belőlem fakad, még akkor is, ha nem az anyanyelvem. Miért olyan furcsa, hogy szeretném átadni neki ennek a nyelvnek a szeretetét?
Ha te természetellenesnek érzed, akkor ne is beszélj más nyelven a gyermekeddel. Viszont sokan vannak olyanok, akik szeretnék egy másik nyelv ajándékát átadni gyermeküknek, és miért ne tegyék. „A mosolyogj az ellenvéleményeken” arra vonatkozott, hogy ha szeretné, igenis csinálhatja, és ne hagyja magát eltántorítani az olyan vélemények által, mint a tiéd is. Valószínű, akik a te véleményedhez hasonlóan vélekednek, úgy gondolják, hogy ez egy erőltetett dolog, és a mi gyerekeink nem játszanak. Tévedés! Csupán néha egy második nyelven teszik ezt.
Az is kellene az értelmes párbeszédhez, hogy ne eleve előítélettel forduljatok azok iránt, akik így szeretnének megadni minden jót gyermekeiknek. Mert ők-mi is ezt szeretnénk. 🙂
Sziasztok!
Szerintem Lillének teljesen igaza van. A kétnyelvű családoknál teljesen természetes, hogy gyerek is kétnyelvű, ezt senki nem vitatja.
Azt mondják a korai, 8! éves kor előtti nyelvtanulásnak a kiejtésben van jelentősége, hisz a többit később is tökéletesen megtanulhatja. Ez két kérdést vet fel bennem. 1.Biztos, hogy a szülő kiejtése a legkíválóbb minta? 2. Az angol világnyelv, nem biztos, hogy a brit kiejtés oly fontos. Hallottátok már pl. Solana kiejtését?
Én magam természetellenesnek érezném, hogy ne az anyanyelvemen beszéljek a gyerekekkel. Remélem nem bántok meg senkit, de én inkább tréfásnak érzem ezt a „hogyan képezzünk csodagyereket” mentalitást, azt hogy minden gondolatunk a fejlesztés.. Egyébként pedig a bevezető oldalon szereplő tanács, hogy csak mosolyogj az ellenvéleményeken enyhén szólva nem lehet egy értelmes párbeszéd alapja.
Üdv
Lille, kicsit keverednek benned a dolgok, úgy látom. 🙂 Erőltetett? Szó sincs erről. És igen, egy „laikus” szülőnek is lehetnek eszközei arra, még ha nem is beszél jól egy nyelvet, hogy segítse gyermeke fejlődését egy másik nyelven (is).
Kíváncsian várom az ábécé folytatását! Klassz!
Lille, én nemcsak olvastam róla, hanem csinálom is, és az én tapasztalataim szerint működik. A gyerekeimnek (majdnem három éves az egyik, 10 hónapos a másik) teljesen természetes, hogy a nap egy részében más nyelven beszélek velük, játék közben, beleértve a képeskönyv-nézegetést, mesélést is. A fiam mindent ért, mert a megfelelő módon reagál a kérdésekre, bár se angolul, se oroszul nem szólalt még meg (még a wery well-t se mondta ki, pedig azt napjában 30-szor hallja kb), de tudom, hogy ő ilyen, mindent később csinál mint az átlag, onnantól viszont gyakorlatilag tökéletesen. Viszont arra is volt már példa, hogy teljesen elfeledkezve magáról, a hintában csont nélkül végigénekelt egy orosz gyerekdalt… Pedig énekelni magyarul se szokott, pedig abból is kap bőven. A magyar beszédben pedig a szomszéd gyerekek közül a négyévessel van egy szinten, mind szókincsben, mind nyelvtani pontosságban, tehát ennek a rovására se ment.
Évi, ezen a skizofrénián mosolyogtam kicsit… Pont az jutott eszembe, hogy egy ismerősömnek a nagymamája kb. 85 éves korában szellemileg teljesen leépült, ami azt jelentette, hogy ötéves kislánynak érezte magát, a keresztnevén szólittatta magát az unokáival, minden gyerekdalra, mondókára emlékezett, viszont az azt követő 80 évből semmire. Tudom, hogy morbid a hasonlatom, de ebből úgy tűnik, ami kb. ötéves koráig az ember fejébe kerül, az ott is marad, krizishelyzetben is 🙂
Szerintem a több(anya)nyelvű környezetben történő korai idegennyelv-elsajátítás (legyen az bilingual család vagy külföldi tartózkodás) mindenképp hasznos, szemben az erőltetett, nem anyanyelvi környezetben történő nyelvoktatással. Ez utóbbiban én csak buktatókat látok – főleg egy laikus, középfokon idegennyelvet beszélő szülő esetében, aki maga szeretné a második nyelvre (is?) megtanítani gyermekét.
Igazatok van a ket nyelv tanitasaval kapcsolatban. nekem van egy 19 honapos kislanyom,mar 6 honapos kora ota kint elunk Angliaban,jar bolcsibe is,szoval en is azt szeretnem,hogy mind a magyar es az angol anyanyelvet elsajatitsa! szerintem is noveli az intelligenciajat,es biztos,hogy semmi kara nem lesz belole!
En mindenkit arra buzditok,hogy tanitsa a gyermeket idegennyelvre minel hamarabb!
Csatlakoznék Tímeához én is, ami a tanulást illeti…
Sajnos az iskolarendszer, amiben felnőttünk, azt az érzetet kelti bennünk, hogy a tanulás hasonlóan nehéz munka, mint a favágás, pedig dehogy! 😀 Lehet olyan, ha olyasmit csinálunk, amihez semmi kedvünk. Ezért van szerencsénk az apróságokkal, akik mindenhez olyan őszinte érdeklődéssel állnak hozzá – a tanulás egy pillanat alatt játékká válik.
Mi nem M.o.-on élünk jelen pillanatban, így a 2 (sőt a 3) nyelv majdnem automatikus a családunkban. Itt már látom azt, mennyire fontos, hogy a gyermekeink minél több nyelvet beszéljenek és különös módon az angol mellett most már a keleti nyelvek is egyre gyakrabban szóba jönnek. (A kereskedelmi iskolákban pl. megkezdték a kínai oktatását.) Mindenképpen támogatom a törekvést, mely szerint gyermekeink felnőtt korukra képesek legyenek a több nyelven való kommunikációra; az internet behozta a világot az otthonainkba.
Abban pedig nem hiszek, hogy ez megterhelné őket – a könyezetemben látott jó tapasztalatok miatt.
Köszönöm Tímea, igazad van én is így nevelem a gyermekem, ösztönösen, játékosan. Hallottam már olyan fura dolgokat arról miért ne tanítsuk pici kortól két nyelven a gyermekünket, pl: skrizoféniát okozhat, képtelenség, nagyobb inteligenciát és magabiztosabb hozzáállást teremthetünk gyermekünknek, én ezt tapasztalom. Sajnos ezt többek elhitték, a barátnőmet is eltántorította, pedig középfokon beszél angolul, de nem vág bele…
Remélem, hogy hamarosan mindenki meglátja előnyeit a 2 nyelv tanulásának pici kortól. A minap sajnos egy szakember az egyik reggeli „CSAJOS” műsorban, azt nyilatkozta, hogy csak 6-7 éves kortól kezdjék el tanulni a gyerekek az idegen nyelvet…ez akkora butaság, hogy ihaj….mást nem tudok rá mondani…Én is 2 nyelvet beszélek babakoromtól 🙂 A magyar az anyanyelvem, de nem Magarországon éltünk, ezért a bölcsi,- ovi és suliban az adott ország nyelvén tanultam, de mellette volt magyar órám is az első 4 osztályban abban az iskolában!!!!!!!!!!!! VAgyis egyszerre tanultam írni olvasni 2 nyelven….és nem lett semmi bajom tőle…sőt a 3. és 4. nyelvet annál könnyebben tanultam meg.
Van egy ismerősöm akinek az apukája francia, az anyukája magyar… most akkor melyik nyelvet ne tanítsák meg neki babakorától….ugye mert ezek a nagyon okos szakemberek azt állítják egy nyelvet először….MÁrpedig a kislány 2,5 éves…beszél franciául, magyarul korának megfelelően tökéletesen, sőt még angolra is jár a kislány…mindig mosolyog, boldog kiegyensúlyozott kislány. Nem tett benne kárt a 3 nyelv tanulása.
Ez valójában NEM IS TANULÁS…nagyon rossz a megfogalmazás….mert a tanulással azt az érzetet keltjük az emberekben, hogy LETERHELŐ valamiről van szó…a gyerekeknek ez nem tanulás…egyszerűen elsajátítja -befogadja, magába szívja mindazt amit hall babakorától…ÉS a szakemberekkel ellentétben ÁLLÍTOm NEM FELEJTI El..mert ebben a csajos műsorban a hölgy azt mondta elfelejtik ha babakorban tanulják…nos ha jár a kisgyerek angolra mondjuk 1-2 évet és utána abbahagyja akkor persze hogy elfelejti…de ha folyamatosan tanulja gyakorolja akkor kizárt hogy elfelejtse. Én sem felejtettem el, és hiába is akarnám elfelejteni…NEM TUDOM. Bár nem gyakorolom már 16 éve , tökéletesen beszélem ha kell, esetleg nem jutnak eszembe szavak, gondolkodnom kell picit…de megérteni mindent megértek.
Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek aki szeretné és teheti hogy taníttassa gyermekét pici kortól más nyelvre.