Kétnyelvűség címkéjű bejegyzések
“Every day and every night”
Ezt le kell írnom ide magamnak (végül is négyszemközt vagyunk, ugye? 
), mert a szó elszáll… És már első alkalommal is felkaptam rá a fejem, de azt hittem, hogy nem komoly. Tegnap Eszter megjegyezte (természetesen angolul mondta): “Mummy, let’s talk in English, every day and every night” (“Anya, beszéljünk angolul, minden nap és minden éjjel”). Aztán ma, mikor megint épp angol “módban” volt, véletlenül magyarul szóltam hozzá, és újra megjegyezte, hogy tegnap már mondta, hogy beszéljünk angolul, minden nap és minden éjjel…
Nagyon kíváncsi leszek, meddig tart ez a rajongás. Remélem, és azon leszek, hogy sokáig tartson. (Bár próbálok azért realista lenni…) Mindenesetre felvillanyozó tapasztalni, hogy a “választott” kétnyelvűség valóban választottá válik. 
Jártok már angolra?
A Kismama magazin is felfedezte Kovács Ágnes Melindát, és az általa vezetett (méltán világhírű) kutatás eredményeit. A 2009. októberi számban Jártok már angolra? című cikkben a kutatásról és a kétnyelvűségről kérdezték a pszichológusnőt. Érdemes elolvasni a cikket (végre egy teljesen pozitív hangvételű írás! )
Rugalmasabbak a tanulás terén a kétnyelvű babák
Korábban már olvashattál itt a blogon egy nagyon izgalmas eredményeket hozó, kétnyelvűséggel kapcsolatos kutatásról, amelyet egy magyar kutatónő vezetett. Most interjút olvashatsz Kovács Ágnes Melindával a transindex oldalán.
Egyetlen részletet kiemelnék belőle:
Pszichológusok olyan véleményét is olvastam, hogy az előnyök ellenére, a kétnyelvű felnőttek esetleg nem tudnak jelentős teljesítményt elérni olyan pályákon, ahol a szóbeliség jelentős szerepet játszik, pl. talán nem lesznek költők vagy filozófusok… Te mit gondolsz erről?
– Ilyen tudományos adatról nincs tudomásom, illetve arra sincs adat, hogy a balansz (mindkét nyelvet nyelvet egyformán jól használó – szerk. megj.) kétnyelvűeknek a verbális képességei különböznének az egynyelvűekétől.
(Azt hiszem, mindannyian tudjuk, konkrétan melyik pszichológusról van szó a kérdésben. )
Melinda beszél arról a tévhitről is, hogy a kétnyelvű gyerekek később kezdenek el beszélni, arról, hogy miért volt rendhagyó ez a kutatás, illetve arról is, hogy eredménye elsősorban a környezeti és családi kétnyelvűséghez kapcsolódik.
Ajánlom, olvasd el!
“Ez egy természetes és mégis különleges állapot, hogy anya időnként angolul beszél…”
Petőcz Horváth Tímeával egy OkosBabás találkozón ismerkedtünk meg. Kis túlzással mondhatni, véletlenül került oda. Aztán pedig megosztotta velünk tudásának egy kis szeletét, játszott, mondókázott a gyerekeinkkel. Már akkor feltűnt, milyen szeretettel és hozzáértéssel csinálja. Nyáron aztán lehetőséget kaptunk arra, hogy meglátogassuk, amikor épp “tábort” tartott a kicsiknek abban az angol családi napköziben, amit ő alapított. Nagyon jól éreztük magunkat, és még inkább megbizonyosodhattam arról, milyen szívvel foglalkozik a kicsikkel. Vele készült az alábbi interjú. Tovább >
Hogyan neveljünk kétnyelvű gyereket?
Takács Gabi, a biobaba.net munkatársa készített nemrégiben interjút velem a korai nyelvtanulással és a kétnyelvű neveléssel kapcsolatban. Az ő engedélyével az interjú szövegét itt is elolvashatod.
“Játékosan és rendszeresen, mert a befektetett energia csak ekkor térül meg. A cél soha se az legyen, hogy gyermekünk két-három év múlva jobban beszéljen a választott idegen nyelven, mint mi. A cél az, hogy az apróságok rálássanak a világ sokszínűségére és megszeressék, elfogadják az idegen nyelveket. A Biobaba munkatársa a “kétnyelvűség” hazai nagykövetét, Bán Annamáriát kereste fel néhány jótanácsért. Tovább >
Variációk kétnyelvűségre
(Ünnepi bejegyzés az évfordulós blogban: visszatekintés 1. rész )
A minap egy fordítói közösség fórumát olvasgattam, amelyen a kétnyelvűséggel kapcsolatos kérdésekkel is találkoztam.
Tagjai között voltak olyanok, akik vegyes házasságban élnek, és így természetes kétnyelvű környezetet teremthetnek gyermeküknek. Ők voltak többségben. (Mellettük ott vannak még azok, akik egy adott országban kisebbségi nyelvet beszélnek, ilyennel nem találkoztam ott.) Voltak azonban olyan tagok is, akik a mesterséges (nem szeretem ezt a szót) választott kétnyelvűség mellett döntöttek (és úgy mint én is, iskolában tanulták a második nyelvet).
A kétnyelvűségnek ezeken belül is számos verziója létezik. De mennyit kell tudni egyáltalán egy másik nyelvből ahhoz, hogy valakit kétnyelvűnek tekinthessünk? Tovább >
Mi a legfontosabb a nyelvátadásban?
Merész kijelentést teszek most (már hallom is az ellenvéleményeket): ahhoz, hogy a gyermekednek hatékonyan add át egy (vagy akár több) idegen nyelv ismeretét, nem a nyelvtudás (hogy te milyen szinten beszéled a nyelvet) a legfontosabb! Tovább >
A kétnyelvűség veszélyes?
Előrebocsátom, hogy provokatív leszek megint. Nem lehetek más, amikor megint olyat látok, hallok, ami a kétnyelvűséggel kapcsolatos és tele van előítélettel, ferdítéssel. És megint egy szakértő szájából… Hasonló a helyzet, mint amikor velem készült riport a rádióban: előre legyártanak egy anyagot, majd egy pszichológus szépen elmondja, hogy miért nem jó az, amit hallottunk (ez esetben láttunk). A másik oldalnak esélye sincs, hogy érveljen…
Itt most azért nem ennyire negatív a nézőpont, hisz a korai nyelvtanulás jó, játékos stb. – ez el is hangzik a beszélgetés során. De ha a szülő több nyelven beszél… – az már veszélyes! Tovább >
A kétnyelvű babák tényleg okosabbak?
Magyar vonatkozása is van annak a tavasszal dokumentált kutatásnak, amelynek 7 hónapos babák voltak az alanyai, és amelyben a kutatók arra voltak kíváncsiak, jelent-e valamilyen előnyt a kétnyelvűség a picik fejlődésében. Tovább >
Nyári egyetem értékelő
Kikapcsolódás és továbbképzés egyben: négy nap Balatonalmádiban, a XI. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemen, melyet a Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke szervezett (Navracsics Judit vezetésével). Tovább >
Ti írtátok