Kétnyelvűség
Testvérek és kétnyelvűség
Megszületik az első. Egy új világba csöppensz (nem csak ő 
). Pár hét-hónap után belerázódsz. Kialakul (valahogy…) a nyelvátadás is. És amikor már minden rendben, megjön a második, és borul minden. Vagy mégsem?
Amíg csak egy gyermek van a családban, övé minden figyelmed. Könnyebb a dolgod (és nem csak a nyelvátadást illetően). Következetesebb lehetsz a rendszert illetően, és jobban irányításod alatt tarthatod a kommunikációt. Amikor a kistesó megérkezik, már kevesebbet tudsz figyelni rájuk, azaz csökken az az idő, amit külön-külön a gyerekekre fordíthatsz. Elképzelhető az is, hogy át kell gondolnod azt is, hogyan használjátok a nyelveket otthon (mert például a nagyobb oviba kerül, és lecsökken az idő, amit a nyelvátadásra fordíthattok, vagy mert a kicsinek is szeretnéd biztosítani azt, amin a nagyobb már keresztülment).
Segíthetnek-e a testvérek egymásnak egy második nyelv elsajátításában, vagy inkább hátráltatják egymást? Tovább a testvérek és kétnyelvűség kérdésről
Miért fontos a kétnyelvűség?
Egy kis móka.
„Sokszor eszembe jut, mennyire megérte”
Egy háromgyermekes családról olvashatsz beszámolót a nyest.hu-n. Az édesapa mindhárom gyermekéhez: kamasz lányához és a két kisebb fiúhoz is születésüktől fogva eszperantóul beszélt.
A riportban szó esik a szülők motivációjáról, arról, hogy hogy segített az eszperantó ismerete más nyelvek tanulásában, és milyen más előnyhöz juttatta a nyelvtudás a gyerekeket, illetve arról is, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a kétnyelvűség kapcsán. (Megmosolyogtatott, amikor arról olvastam, hogy már a nagyszülők is értik a nyelvet – nálunk is alakul a nagyi angoltudása! )
Itt találod a cikket, ha pedig elolvastad, gyere vissza és írd meg egy hozzászólásban, mit gondolsz!
(Zsuzsa, köszi, hogy felhívtad a cikkre a figyelmem! )
Már az anyaméhben különbséget tesznek a nyelvek között a kétnyelvű babák
Egy új, izgalmas kutatás eredményei jelentek meg a Psychological Science című tudományos lapban: azok az újszülött babák, akiknek édesanyja a terhesség alatt rendszeresen két nyelven beszélt, maguk is különbséget tudnak tenni ezek között a nyelvek között, és más nyelvi preferenciával rendelkeznek, mint azok a babák, akiknek édesanyja csak egy nyelven beszél.
A University of British Columbia és az Organization for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) kutatásában újszülött babák két csoportját vizsgálták: angol egynyelvű babákét (akiknek anyukája csak angolul beszélt a terhesség alatt) és tagalog-angol kétnyelvű babákét (akiknek anyukája mindkét nyelvet használta a terhesség alatt). A vizsgálatban a babák szopóreflexét vették alapul, amelynek méréséhez egy különleges cumit használnak. Ha a babákat jobban érdekli valamilyen inger, akkor nagyobb tempóban szívják a cumit.
A vizsgálat első részében a babák 10 percen keresztül angol és tagalog nyelvű beszédet hallgattak felváltva. Az egynyelvű babák – nem meglepő módon – az angolt részesítették előnyben. A kétnyelvű babák érdekfeszítőnek találták a tagalogot és az angolt egyaránt. A babák tehát már az anyaméhben “készülnek” arra, hogy kétnyelvűekké váljanak. Tovább olvasok a kutatásról
Dani beindult
A napokban múlt 2 éves. Az utóbbi néhány hétben pedig felpörgött a beszédfejlődése. Egyre több szót mond, mellettük pedig újra és újra meglep valamilyen rövid mondattal: “Hol van anya?”, “Tessék, Dani papír.”, “Hová mész?”, “Mi ez?”. Angolul is egyre többet mond: “Come here!”, “There you are!”. Kedves időtöltése, hogy színes képkártyákat nézeget: kézen fog és odavonszol a szekrényhez, hogy vegyük le a dobozt, aztán pedig lelkesen ismétli a szavakat, sőt, van, amit előre mond (pl. bench, butterfly, tractor). Nagyon édes, amikor énekelni próbál angolul, kedvence a “Down by the station…” és a Chuggington főcímdala (naná, hogy vonatos mindkettő ). Nem mindent ejt még tisztán a szövegből, de abszolút felismerhetőek a dalok. Kötelező testhelyzet az énekléshez: padlón fekvés a kisvonat tologatásával egybekötve. 
Mondhatja azt, hogy “köszönöm, nem”?
A napokban többször is megtalált ez a téma. E-mailben is kaptam ilyen kérdést, és itt a blogon is felmerült: megtörténhet-e és miért, hogy a gyermek visszautasítja/nem alkalmazza a második nyelvet, illetve mit lehet ez ellen tenni? Tovább >
Az asszony, aki 16 nyelvet ismert
Nyelvzseninek tartják, ő azonban úgy beszélt-írt magáról, mint Átlagos Nyelvtanuló (ÁNy). A nyelvtanulást magáért a tanulásért, a tanulás öröméért szerette. 25 év alatt 10 nyelven jutott el odáig, hogy beszélni tudjon (magas szinten, a világ első szinkrontolmácsainak egyike volt), további 6 nyelven pedig szakirodalmat és szépirodalmat fordított (kb. még tízet pedig “csak úgy” megértett). Tovább >
Vajon meddig kell még várnunk?
“…a nyelvtanulás és -gyakorlás egyik legfontosabb hajtóereje éppen a tévé” – írja az Eurobarométer kutatására hivatkozva az index.hu cikkének szerzője, Szabó Zoltán. “Miért van mindennek magyar hangja?” – ez az amit többedmagammal régóta kérdezek én is. És sajnos úgy tűnik, hogy most, hogy már a technika (a digitális televíziózás) lehetővé tenné, hogy a csatornák kedvezzenek kicsit a nyelvtanulóknak (választhatnánk, hogy a szinkront vagy az eredeti hangot akarjuk nézni), mégsem teszik… Tovább >
Helyzetjelentés
2 évvel ezelőtt
Írta Annamari
Kategória: Kétnyelvűség, Nyomtatható anyagok, kreatív tevékenységek, Sajátos
Elég sokáig gondolkodtam, felrakjam-e ide ezt a videót. Nem szeretnék se elriasztani senkit, se felvágni vele, egyszerűen csak az volt a cél, hogy dokumentáljam, itt járunk. Eszter (4,5 éves) látható rajta, ahogy a telhetetlen hernyócska történetét meséli a segítségemmel. Előtte nem a könyv van, a végén megmutatom, mi segít még a mesélésben.
Az angolt továbbra is teljesen szabadon használja, 90%-ban saját választása (ismét csak délelőtt jár oviba, ha érkezéskor nem angolul fogadom, akkor egy idő után ő maga kéri: “Mummy, let’s talk in English”. Vannak nyelvtani hibái, de úgy gondolom, sokkal fontosabb az, hogy olyan gátlástalanul képes a nyelvet használni, mint egy anyanyelvű, még ha nem is olyan hibátlanul (van, hogy elvéti pl. a múlt időket, vagy ha hosszú, összetett mondatot akar alkotni, a kötőszó sok esetben a for szó lesz, amolyan helykitöltőként használja ). Biztos vagyok abban, hogy idővel ez változni, javulni fog, sokszor felkapom a fejem, hogy miket mond, milyen természetességgel. A beszéde egyébként általánosságban is nagyot fejlődött az utóbbi egy évben, ő maga is kinyílt, reggel, ahogy kinyitja a szemét, elkezd beszélni, és elalvásig mondja a magáét egyfolytában – néha legalább is így érzem…
Dani angolul még inkább a szavak szintjén tart (magyarul is most kezd kétszavas mondatokat mondani, a sláger most a “Nem akarom” – 22 hónapos lesz). Vannak szavak, melyeket inkább angolul mond (pl. yes, thank you, airplane), és sok utasítást megért, és lelkesen ismétli, ha valami újat hall. Jó úton jár ahhoz, hogy kövesse Esztert.
Íme a mesélős video Eszterről (nem volt könnyű elkészíteni, tudott róla, és látszik rajta, hogy zavarja): Tovább >
Ma van a Nyelvek Európai Napja
Különleges nap a mai: ma van a Nyelvek Európai Napja. 2001 óta ünneplik milliók az Európai Unióban a nyelvek sokszínűségét szeptember 26-án. Az ünnepnek és a sokszínű rendezvényeknek célja a nyelvtanulás szükségességének, a kölcsönös megértésnek, a kulturális sajátosságok megőrzésének népszerűsítése is.
Ti írtátok