Kétnyelvűség
Angolul is olvasni tanulunk: rendszer a rendszertelenségben
Az olvasás, az olvasni tudás, történjen bármely nyelven, elengedhetetlen a mai világban. A tanuláson kívül szükséges ahhoz is, hogy valaki boldogulni tudjon felnőttként. Az olvasás eszköze az önálló információszerzésnek, a személyes fejlődésnek, nem utolsósorban jó móka, és a nyelvismeret is rakétasebességre kapcsolhat általa.
Legalább egy nyelven megtanul olvasni a gyerekek nagy része a civilizált világban (Magyarországon elvileg a felnőttek 99%-a tud olvasni, azért írom, hogy elvileg, mert ha értő olvasásról van szó, ez az arány biztosan kisebb). De mi a helyzet akkor, ha a gyermek kétnyelvű? Tanuljon-e, tanulhat-e olvasni két nyelven egyszerre? Kell-e, hogy megtanuljon mindkét (vagy akár még több) nyelven olvasni? Tovább olvasom: Angolul is olvasni tanulunk
Segítség, külföldre költöztünk!
Néhány napja emailt kaptam egy anyukától, aki nemrég Ausztriába költözött a családjával. 3 éves kisfia néhány hete kezdte az ottani ovit németül, de hiányzott is azóta, és nincs egész nap ebben a környezetben. Az anyuka aggódik, hogy hogyan fog beilleszkedni a kisfiú ebbe az új környezetbe, amely ráadásul még nyelvében is különbözik attól, amit a gyermek eddig megszokott (a család természetesen továbbra is magyarul beszél otthon). A helyzetet bonyolítja még az albérletváltás és a kistesó érkezése is.
Az alap kérdés az, hogy fontos-e, kell-e egy ilyen szituációban a szülőnek segítenie gyermekét abban, hogy “megtanulja” az adott ország nyelvét, ebben az esetben a németet. Szerinted? Olvasd tovább: Segítség, külföldre költöztünk!
Kétnyelvűség és diszlexia?
Nemrég egy hozzászólásban kérdés érkezett ide a blogra egy Olaszországban élő anyukától, akinek kislányának gondjai vannak az olvasással, a betűk felismerésével. Ott is válaszoltam már a problémával kapcsolatban, azonban úgy gondoltam, megér egy külön bejegyzést, hogy tisztázzuk: a diszlexiát semmi esetre sem a kétnyelvűség okozza!
A diszlexia okai lehetnek a gyermek fejlődésével összefüggésben (például idegrendszer fejletlensége vagy születési károsodás), de környezeti okokra is visszavezethető (például hátrányos szociális helyzet vagy balkezességről való átszoktatás), azt azonban semmi sem bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akik kétnyelvűek és diszlexiások, az előbbi miatt rendelkeznének ezzel a részképességzavarral.
A gond inkább ott kezdődik, hogy mit tehet a szülő akkor, ha kétnyelvű gyermekéről kiderül, hogy nehézséget jelent neki az olvasás és írás tanulása. Colin Baker professzor, aki a kétnyelvűség szakértője, a következőket írja: Tovább olvasok a kétnyelvűségről és diszlexiáról
Iskola, iskola, ki a csuda jár oda…
Gyurkovics Tibor verse egyre aktuálisabb nálunk: a lányom, Eszter 6 éves lesz hamarosan, közeledik az iskolaválasztás ideje. Jó ideje törjük itthon a fejünket, hogy s mint legyen – mert olyan döntést hozunk most, ami lehet, hogy egy életre meghatározza, mivé cseperedik, mi lesz belőle, de leginkább, hogyan fog hozzáállni az élet kihívásaihoz. Olyan közegbe kerül majd most, amely nagyon nagy hatással lesz rá (nekünk szülőknek tudomásul kell venni, még ha nehéz is, hogy egyre kevesebb lesz a befolyásunk gyermekünkre, ahogy iskolába kerül, amely a serdülőkorban csúcsosodik ki). Nem mindegy, milyen lesz a tanító néni, milyen program szerint tanulnak a kicsik, és itt van még egy kérdés, ami szintén nem kis fontossággal bír: a kétnyelvűség.
Az iskolaválasztás kérdése nálunk azért is különleges, mert Eszter jól beszél angolul. Napi szinten használja a nyelvet a kommunikációban, velem és a testvérével. Számára a nyelvtanulás nem egyenlő a könyv fölé görnyedéssel az iskolapadban, és szavak magolásával. Semmiképp nem szeretnénk, ha az iskolában elölről kellene kezdenie a nyelvtanulást, amely az unalom mellett elvenné a kedvét is attól, amire eddig úgy gondolt, hogy “Imádom!”. Tovább olvasok az iskolaválasztásról
Mit jelent számodra egy idegen nyelv? – Piccolingo pályázat
Gondolkodtál már azon, mit jelent, mi mindent jelenthet egy idegen nyelv az életedben, illetve gyermeked életében? Próbáltál már vele beszélni erről, vagy még kicsi hozzá?
A Piccolingo (amely kampánynak célja a korai nyelvtanulás népszerűsítése) most online pályázatot hirdet ebben a témakörben: gyerekek és szülők pályamunkáit várják e-mailben, amely lehet rajz, szobor vagy installáció, illetve a műről készült fénykép (szkennelve) vagy videó. A pályázatok benyújtásának határideje 2010. október 31.
A pályaművek közül a három nyertes alkotást az Európai Bizottság által kijelölt zsűri fogja kiválasztani. A három legeredetibb alkotást benyújtó nyereménye egy-egy 50, 70 és 100 Euró értékű utalvány, amelyet az általa kiválasztott nyelvű könyvekre válthat be.
Bővebb információt itt találsz a pályázatról.
Alkotásra fel! 
Ha pedig van kedved, írd meg egy hozzászólásban, mit jelent a számotokra (a családotokban) az idegen nyelv jelenléte! 
Te milyen szülő vagy?
Egy kis játék: válaszold meg a kérdéseket, és megtudod, milyen szülő vagy a gyerekkori nyelvtanulást illetően. Jó szórakozást!
Belelapozunk? :)
Ma elküldtük a nyomdába a magazin próbaszámát. Amíg megérkeznek a kész példányok, gondoltam, megmutatok néhány cikket, amelyeket benne találsz majd.
Interjút olvashatsz Bán Csaba fordítóval, aki több mint tíz nyelvet ismer magasabb vagy alacsonyabb szinten, és a világ több mint 60 országában járt már. A négy oldalas interjúban Csaba arról beszél, hogyan tanult ennyi nyelvet, mesél az utazásairól, és arról is, feleségével hogyan nevelik a nyelvek szeretetére gyermekeiket. Nagyon izgalmas a tapasztalatairól olvasni!
Ebben a cikkben azt boncolgattam, hogy szabad-e egyáltalán a szülőnek segítenie gyermekét a nyelvtanulásban, és ha igen, hogyan, illetve mi az, amivel tisztában kell lennie, mielőtt belevág (sőt, akkor is, ha nem vág bele).
A “Játsszunk együtt angolul és németül!” oldalakon konkrét ötleteket kaphattok, amelyeket a gyermeketekkel való játékos otthoni nyelvtanulásban használhattok. Ez itt az angolos oldal, a németes is hasonlóan szépre és hasznosra sikerült (Suszter-Pártay Timi tollából).
Nyelvtanulás a főzés segítségével? Igen! Először arról olvashatsz a kétoldalas cikkben, hogy miért (a főzés kiváló alkalom a “többdimenziós” tanulásra), aztán pedig konkrét ötleteket kaphatsz a “hogyan”-ra is. Az enyémek nagyon szeretik, amikor együtt munkálkodunk a konyhában, próbáljátok ki ti is!
Fehér Judit, a magazin egyik társszerzője arról beszélt ebben a kétoldalas interjúban, hogyan nevelte fiát a magyar nyelv mellett angolul is. Kristóf ma már 22 éves – hová jutottak el együtt a nyelv birodalmában? A cikkben elolvashatod!
A gyerekek sokszor szólnak olyat, ami mosolyra fakaszt bennünket, szülőket – hát még, ha egy kétnyelvű gyerek szájából hangzanak el ilyen mondatok! Ezekből is olvashatsz egy válogatást a magazinban. (Sőt, várjuk a ti aranyköpéseiteket is, meghosszabbítjuk a pályázatot június 30-ig, amelyen fél éves előfizetést lehet nyerni!)
Ezeken kívül olvashatsz még az apák napjáról , a többnyelvű agyról, könyvekről, amelyekkel a színek világában kalandozhattok angolul, táborokról, érdekes és a nyelvtanulásban hasznosítható weboldalakról, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A próbaszámot jövő héten postázzuk!
Hogy tetszik?
Itt találsz a magazinról és a hozzá tartozó sok-sok bónuszról bővebb információt »
Ünnepelsz velem? :)
Nagy nap a mai! Emlékszel? Egy évvel ezelőtt először kértelek arra, hogy ünnepeljük együtt a többnyelvűség napját.
Ma pedig újra elérkezett ez a nap, május 20. Mi pedig a háttérben lázasan készültünk – talán észre is vetted, hogy mostanában kicsit csendben voltam itt a blogon. Hát ezért!
Különleges módon ünneplünk most, mert valami olyat mutatok neked, ami még nem volt.
Gyere és nézd meg, nagy szeretettel állítottuk össze »
A következő napokban részletesen is megismerheted!
Ugye ünnepelhetünk együtt?
Köszönöm, ha csatlakozol hozzánk!
Mi tartja benned a lelket?
Mostanában egyre több olyan két- vagy többnyelvű családról olvasok itt-ott, amelyben egyáltalán nem könnyű “kivitelezni” a többnyelvűséget. (Például abban a Törökországban élő családban, ahol a szülők egyike angolul, másika franciául beszél a gyerekekhez, a két gyerek közül a kisebbik pedig autista, és hogy, hogy nem a török nyelvet választotta magának.)
Ehhez képest a mi életünk viszonylag egyszerűnek mondható. Végül is nem kell mást tenni, mint naponta “elővenni” az angolt is. Nem mindig gondolom ezt mégsem egyszerűnek. Mert a mindennapok problémái könnyen eltolják más, pillanatnyilag fontosabbnak érzett dolgok felé a hangsúlyt. Ha emellé még betársul majd az iskolába járás, duplán lesz nehéz dolgunk. Tovább >
Testvérek és kétnyelvűség
Megszületik az első. Egy új világba csöppensz (nem csak ő ). Pár hét-hónap után belerázódsz. Kialakul (valahogy…) a nyelvátadás is. És amikor már minden rendben, megjön a második, és borul minden. Vagy mégsem?
Amíg csak egy gyermek van a családban, övé minden figyelmed. Könnyebb a dolgod (és nem csak a nyelvátadást illetően). Következetesebb lehetsz a rendszert illetően, és jobban irányításod alatt tarthatod a kommunikációt. Amikor a kistesó megérkezik, már kevesebbet tudsz figyelni rájuk, azaz csökken az az idő, amit külön-külön a gyerekekre fordíthatsz. Elképzelhető az is, hogy át kell gondolnod azt is, hogyan használjátok a nyelveket otthon (mert például a nagyobb oviba kerül, és lecsökken az idő, amit a nyelvátadásra fordíthattok, vagy mert a kicsinek is szeretnéd biztosítani azt, amin a nagyobb már keresztülment).
Segíthetnek-e a testvérek egymásnak egy második nyelv elsajátításában, vagy inkább hátráltatják egymást? Tovább a testvérek és kétnyelvűség kérdésről
Ti írtátok