Archivum: április, 2010
Funnybones
Jó ideje ismertük már a Funnybones mesét a BBC Cbeebies esti mese sorozatából, nemrég azonban használt könyv formájában is megkaptuk. Mondanom sem kell, aznap le sem lehetett tenni. Eszter hatalmas örömöt lelt az olvasásban, sőt, az is kiderült, hogy kívülről fújja a szöveget. Sikerült lencsevégre kapni egy ilyen mesélős alkalmat, ahol felváltva mondjuk a könyvből a történetet (még a lufi sem téríti el kicsi lányt
). A végén “Again! Again!” kiáltással követeli, hogy kezdjük elölről. De még a video előtt arról, miért kedveltem meg én ezt a mesét. Tovább olvasok a Funnybones-ról
Te is félsz mondókázni, énekelni a gyermekeddel?
Egy érdekes cikkre bukkantam a minap, amely arról szólt, hogy egy felmérés szerint, amelyet óvodás gyerekeket nevelő szülők körében készítettek, meglepően sokan nem énekelnek, mondókáznak a gyermekükkel. Ennek pedig az az oka, hogy a tévés zenei tehetségkutató műsorokban sok-sok leszúrást hallanak, így aztán ők maguk még kevésbé merik használni a hangjukat.
Ez a téma egyébként felmerült a nemrég megtartott Kétnyelvű Gyerek találkozón is, ahol hasonló félelmekről számolt be valaki: aggódott, hogy nem énekel elég jól, nincs jó hangja. Tovább olvasok az éneklésről
Tűzoltóautó-mánia
Daninál eddig sem volt kétséges, hogy igazi fiú, és többek között a járművek állnak az érdeklődése középpontjában, mostanában azonban kitört nála a tűzoltóautó-mánia. Eszter is társa ebben (ő valahogy nem az a babázós-hercegnős típus), így több formában is előkerült az angolozásban a tűzoltóautó. Megnézem a tűzoltós ötleteket
Németes nehézségek
Hajnal Anett írása
Némettanár vagyok, azt szeretném, ha a gyerekeim számára magyar anyanyelvük után a német lenne a második nyelv. (Ha minden jól megy, angolt majd az iskolában tanulnak – ha délutánonként együtt is angolozunk, remélem, végre én is jobban elmélyülök majd ebben a nyelvben is.
)
A kisgyerekek korai némettanításához szerintem nagyjából ugyanazt kell tennie egy szülőnek, mintha angolul tanítaná a csemetéjét otthon: énekelni, mesélni, játszani az idegen nyelven.
Van mégis egy nagy különbség: nekünk németeseknek sokkal nehezebb jó anyagokhoz jutnunk.
Mi a nagyobbik gyerekemmel eleinte ajándékba kapott könyveket nézegettünk, később vásároltam is könyvet, CD-t, ha véletlenül találtam valami jót a boltban, vagy hosszas keresgélés után az interneten.
De rendszeresen jó anyagokat találni nem is olyan könnyű. Új ötleteket még nehezebb. Tovább olvasok és megnézem Anett ötleteit
Kérsz egy kis Segítsütit?
Mindjárt elmondom, mi az a Segítsüti, ha még nem tudod. A képen látható finomság egy ilyen süti. Úgy döntöttem, hogy ahelyett, hogy megutaztatom postán a sütit, felajánlom egy kedves blog olvasónak. Írj egy hozzászólást, ha szeretnéd megkóstolni! A sorsoláson való részvétel feltétele: lakhelyed Budapest (ott készül el ugyanis a süti), és e-mail címed szerepel a ketnyelvugyerek.hu blogértesítőjén.
És akkor bővebben arról, mi a Segítsüti:
27 gasztroblogger anyuka süt egy-egy tepsi süteményt, amiket árverésre bocsátanak, és a befolyó összegből a támogatók felé tételesen elszámolt tárgyadományok útján támogatást nyújtanak anyák napja alkalmából a kiválasztott szervezetnek. Idén két kórház – Budapesten a Péterfy, Miskolcon pedig a megyei – koraszülött osztályát támogatják.
Én is licitáltam az egyik sütire, amelynek neve chilis-csokis florentiner. (A receptjéhez katt a linkre.) Ez az, amit most megkósolhatsz (bár nem én nyertem, a készítője volt olyan kedves, hogy vigaszágon elkészíti).
Ha szeretnéd magát az akciót támogatni, lehet majd 500 Ft-ért vásárolni segítsütis receptfüzetet, illetve a számlaszámukra is várják a további adományokat.
Ha tehát szeretnéd megkóstolni a sütit, várom a hozzászólásod itt lejjebb, április 11-én éjfélig. 12-én eredményhirdetés!




Ti írtátok