Az örök játék: a labda


Az örök játék: a labdaMár az ókorban is ismerték és játszottak vele. Gömbölyű formája mozgásra termett, és nem csak az embernek, de az állatoknak is kedvelt játékszere (gondoljuk például a cicákra :) ). Az pedig külön érdeme, hogy a nyelvtanításban, -átadásban is nagyszerűen használható.

A minap arra lettem figyelmes, amikor a gyerekeim strandlabdákkal játszottak (hiába, már a nyarat várják), hogy Dani énekelgeti a Play Along labdás dalát. Az a strandlabda épp egyszínű volt, így nem igazán volt alkalmas arra, hogy mutogassuk rajta a dalban szereplő színeket, így gyorsan elkészítettük a képen látható labdát ennek az oldalnak a segítségével. (A mintát kb. kétszeres nagyításban nyomtattam ki, hogy elég nagy legyen a labda, és nem kézzel, hanem géppel történt a varrás.)

Így már lelkesen mutogatja mindkét poronty a labdán a megfelelő színt, még Eszter is, pedig ő akár unhatná is már. :)

Erről a dalról van szó:

Ha pedig nem lenne elég a dal, vagy ti már unjátok, két labdás vers is álljon itt:

Bouncing Ball

I’m like a great big bouncing ball
Up in the air, then down I fall
How I run around the room
You can’t catch me
(Twisting and turning)
One, two, three!

Three Balls

Here’s a ball (a hüvelyk- és mutatóujjal kört formázunk)
And here’s a ball (a másik kéz ujjaival is)
A great big ball, I see (karok a magasba, összeérintjük az ujjakat)
Shall we count them?
Are you ready?
One, Two, Three (a három labdát újra mutatjuk egymás után)

Jó labdázást! ;)

Oszd meg másokkal! :)
  • Digg
  • Sphinn
  • del.icio.us
  • Facebook
  • Mixx
  • Google Bookmarks
  • BlinkList
  • email
  • LinkedIn
  • Linkter
  • MySpace
  • Netvibes
  • NewsVine
  • Propeller
  • Reddit
  • StumbleUpon
  • Technorati
  • Twitter
  • Yahoo! Bookmarks
  • blogtercimlap
  • Live
  • Tumblr

, , , ,

  1. #1, rita - 2010. február 17. szerda - 13:06

    Nagyon örülök az ilyen ötleteknek, ugyanis újabban “rákattantam” a témára. Mivel krumplifej úrral nem volt szerencsém, vagyis nem sikerült megnyerni, ezért elkészítettem, de tényleg nem volt nehéz a leírás alapján. Sőt, mivel a lánykám imádja Noodlebug-ot, elkészítettem őt is, teljesen élethűre sikerült. :-) Polár anyagból dolgozom, mert finom puha és nem kell a beszegéssel sem bíbelődni. No, a lényeg, h. köszönöm Annamari ezt az újabb ötletet is, illetve az oldalt, amely segít, h. hamar meg is valósuljon!

  2. #2, SAUZE - 2010. február 18. csütörtök - 15:42

    Rita,
    hogy erted hogy elkeszitetted a noodlebugot? a kis katicara gondolsz?

  3. #3, rita - 2010. február 19. péntek - 13:24

    Szia Sauze,
    Igen, arra. Kb. 70 cm-es, fleece-szel kitömtem, még párnának is jó! :-) Nagyon aranyos, mióta megvan, minden nap játszik vele a kislányom, természetesen angolul, hiszen a Noodlebug csak angolul ért. :-)

  4. #4, SAUZE - 2010. február 20. szombat - 17:10

    hm… nagyon jo otlet…lehet h en is megprobalkozom velem, bar nem vagyok valami manualis…. de ahogy elkepzelem tenyleg szep lehet… es foleg hasznos “angol/amerikai” barat :)

  5. #5, rita - 2010. február 22. hétfő - 13:07

    Én sem vagyok “valami manuális”, de hidd el, nem is olyan nehéz! A hétvégén legyártottam egy ismerõs kisfiúnak is egyet, az övé kb. 25 cm-es és nagyon aranyos lett ez is. Pár óra alatt elkészült.
    Hajrá! :-)

  6. #6, SAUZE - 2010. március 3. szerda - 22:14

    Szia Rita!
    haladok csak lassan, a filceket mar megvettem a labdahoz, es azt hiszem visszamegyek venni a noodlebug-hoz is…
    meg annyit elmondanal h mi a szabas minta? (ugy gondolom h csinalok egy kisebb kort (ez lesz az alja) meg egy nagyobb kort amit majd kitomok (ez lesz a hata) es csak siman osszevarrom oket… igy csinaltad?

  7. #7, rita - 2010. március 5. péntek - 15:49

    Szia Sauze!
    Megrajzoltam egy papírra a Noodlebug-ot, teljesen élethûre. Utána szétvágtam, és az lett a szabásminta. A háta tiszta fekete, az eleje pedig zöld, rajta a 3 kék pöttyel. Ezeket úgy varrtam össze, h. a végére egy cipzár került, így könnyedén ki tudtam fordítani és ki is tudtam tömni flleece-szel. Külön elkészítettem a fejet a csápokkal, és azt hozzávartam a testhez. A lábakat ugyanígy szépen bevarrtam, mint ahogy a csápokat is a fejre. (A lábakat, csápokat külön-külön tömtem ki, ez volt talán a legpepecselõbb része az egésznek). Hát nem tudom, mennyire érthetõ így, de kérdezz még, ha valahol elakadsz.

(nem lesz látható más számára)