“…a nyelvtanulás és -gyakorlás egyik legfontosabb hajtóereje éppen a tévé” – írja az Eurobarométer kutatására hivatkozva az index.hu cikkének szerzője, Szabó Zoltán. “Miért van mindennek magyar hangja?” – ez az amit többedmagammal régóta kérdezek én is. És sajnos úgy tűnik, hogy most, hogy már a technika (a digitális televíziózás) lehetővé tenné, hogy a csatornák kedvezzenek kicsit a nyelvtanulóknak (választhatnánk, hogy a szinkront vagy az eredeti hangot akarjuk nézni),  mégsem teszik…

Régi terheket hordozunk magunkkal ezen a téren is: a filmek szinkronizálása a második világháborús Németország hagyatéka. Valószínűleg nem véletlen, hogy a németeknél van a legtöbb egy főre eső szinkronstúdió. Ezekben az országokban utasítják el a legtöbben a feliratozást: Ausztria (vezet a maga 70%-ával), Olaszország, Spanyolország, Németország, és úgy gondolom, mi is beállhatunk a sorba, sajnos.

Hollandiában, Flandriában, Észtországban és a skandináv országokban ez másképp van: ott a feliratokat használják inkább, és a filmeket eredeti hanggal (ez leginkább az angol) lehet nézni a tévében. Nem is ilyen szintű az emberek nyelvtudása, mint nálunk.

“A digitális tévé ennél is többet tehetne: megtaníthatná a magyarokat angolul. Már ha az eredeti nyelv és a felirat elérhető lenne minden csatornán, minden sorozat és film alatt” – olvasható az Indexen. “Persze a felirat csak segítség, a kétnyelvű környezet vagy az iskolai oktatás ennél sokkal fontosabb. Gondoljunk csak Németországra, ahol imádják a szinkront, mégis, a lakosság 67 százaléka beszél még egy nyelvet. De ezt a segítséget sem kapják meg a magyarok, pedig most már a kockázatkerülés sem lehet kifogás a tévéknek: a feliratnak nem kell legyőznie a szinkront, a digitális rendszereken jól elférnek egymás mellett.”

Nálunk sem a kétnyelvű környezet, sem az iskolai nyelvoktatás nem kiemelkedő. Talán ha felfigyelne erre “odafönn” valaki, akkor nem keresnének a tévécsatornák kifogásokat (leginkább a költségekre hivatkoznak, pedig a feliratozásé töredéke a szinkronnak). Vajon meddig kell még várunk arra, hogy felismerjék, mekkora segítség lehet a nyelvtanulóknak, ha angolul is nézhetnék a filmeket? Talán majd a gyerekeink nem tiltakoznak már ennyire…