“Every day and every night”

Ezt le kell írnom ide magamnak (végül is négyszemközt vagyunk, ugye? ), mert a szó elszáll… És már első alkalommal is felkaptam rá a fejem, de azt hittem, hogy nem komoly. Tegnap Eszter megjegyezte (természetesen angolul mondta): “Mummy, let’s talk in English, every day and every night” (“Anya, beszéljünk angolul, minden nap és minden éjjel”). Aztán ma, mikor megint épp angol “módban” volt, véletlenül magyarul szóltam hozzá, és újra megjegyezte, hogy tegnap már mondta, hogy beszéljünk angolul, minden nap és minden éjjel…

Nagyon kíváncsi leszek, meddig tart ez a rajongás. Remélem, és azon leszek, hogy sokáig tartson. (Bár próbálok azért realista lenni…) Mindenesetre felvillanyozó tapasztalni, hogy a “választott” kétnyelvűség valóban választottá válik.